Vérözön Libériában: Pucér Segg tábornok és a többiek

Hétfőn több tucat holttestet raktak a libériai amerikai nagykövetség elé a főváros lakosai. Így akarták felhívni a világ figyelmét arra, hogy ha a nagyhatalmak nem avatkoznak közbe, akkor Libériában nem marad élő ember. A tizennégy év óta tartó, különösen kegyetlen polgárháború ezúttal a gyerekkatonákat harcra kényszerítő Taylor elnök és a hasonló harcmodort kedvelő lázadók között zajlik. George Bush amerikai elnök lehetségesnek tartja, hogy katonákat küld rendet tenni.

A lázadók évek óta támadják Charles Taylor elnök kormánykatonáit egy olyan országban, ahol nincs állam. Nincs villany, telefon, posta vagy bármilyen állami szolgáltatás. Vannak viszont gyémántbányák, női parókába öltöztetett bekábítószerezett gyerekkatonák és papíron 1600 tengerjáró hajó.

Az évtizedek óta tartó és a szomszédos országokra is kiterjedő vérfürdő idén nyáron újabb fordulatot vett: a lázadók már a fővárosban vannak, és Bush amerikai elnök lehetségesnek tartja a beavatkozást.

Monroviában, a főváros belsejében dúlnak már a harcok a hétvége óta. Találat érte az amerikai nagykövetséget, és a kétségbeesett városlakók halottaikat a követség elé cipelték. Pedig nyár elején már békét kötöttek a harcoló felek.

Június 17-én a lázadók és Taylor diktátor békét kötöttek egymással Ghánában. Taylor ellen ugyan nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűnei miatt, de sikerült elutaznia Ghánába és biztonságban hazatérnie. Taylor megígérte, hogy lemond, Nyugat-Afrika államai békefenntartó csapatokat küldhetnek az országba, és hamarosan új választásokat írnak ki. Nigéria, a térségben a legerősebb hatalom a béke érdekében kijelentette, hogy befogadják a körözött Taylort, nyugodtan letelepedhet az országban.

Taylor hazatérve először azt mondta, hogy nem most mond le, hanem megvárja amíg elnöki mandátuma januárban lejár. Majd hozzátette, hogy csak akkor mond le, ha a nemzetközi békefenntartók már az országban vannak. Ezután a lázadók minden eddiginél nagyobb támadásba lendültek.

Taylor most azt akarja, hogy az USA küldjön csapatokat az országba, és akkor lemond. Bush elnök múlt heti afrikai útján kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, ha előtte Taylor távozik a hatalomból. Mindkét fél hivatalosan a másikra vár.

A szomszédos Sierra Leonében a britek két éve vonultak be, viszonylagos békét teremtve hosszú polgárháború után. A másik szomszédban, Elefántcsontparton a franciák ellenőrzik a törékeny békét. Az európai hatalmak szeretnék Amerikára bízni a harmadik ország pacifikálását.

Űgy tűnik, hogy az egész konfliktus és a szomszédok belharcai mögött is Charles Taylor, Libéria elnöke áll. Az [origo] összeállításából kiderül, kicsoda Taylor, mi áll a libériai vérfürdő hátterében.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK