Egy 28 európai országban végzett felmérés szerint Magyarországon az átlagosnál többen rendelkeznek kizárólagos vagy hangsúlyos nemzettudattal. Igaz, a Gallup által közzétett kutatás szerint a jelenlegi EU-államokban némileg nagyobb arányban vannak olyanok, akik csakis nemzeti identitással bírnak, és egyáltalán nem tartják magukat európainak. A felmérésben részt vevő országok közül hazánk volt az egyetlen, ahol senki nem mondta azt, hogy csak és kizárólag európainak vallja magát.

28 európai ország több mint 28 ezer polgárát kérdezték meg azonosságtudatukról a Standard Eurobarométer és A tagjelölt országok Eurobarométere elnevezésű kutatások keretében. A tagjelölt országokban a kérdezési feladatokat helyi kutatóintézetek végezték a Magyar Gallup Intézettel együttműködve. A Gallup feladata volt a jelenlegi 15 EU-tagország és a tíz tagjelölt, illetve a később csatlakozó országok (Bulgária, Románia és Törökország) adatainak összehasonlítása is.

Az idén márciusban és májusban végzett felméréskor Magyarországon - hasonlóan a többi országhoz - a következő kérdést tették fel a polgároknak: "A közeli jövőbe tekintve Ön saját magát csakis magyarnak, vagy magyarnak és európainak, vagy európainak és magyarnak, vagy csakis európainak tekinti?"

A kutatás azt állapította meg, hogy az EU jelenlegi tagországaiban a polgárok nagyobb aránya tartja magát kizárólag nemzeti identitásúnak, mint a 2004-ben csatlakozó államokban, köztük Magyarországon. Az EU-államokban megkérdezetteknek ugyanis átlagosan 40 százaléka adott olyan választ, hogy csak az adott nemzet tagjának vallja magát, európainak azonban nem.

A jövőre uniós taggá váló országok közül ugyanakkor éppen Magyarország az - Észtországgal együtt -, ahol az arány megközelíti az EU-átlagot. Hazánkban ugyanis 39 százalék válaszolt úgy, hogy kizárólag magyarnak tartja magát, és nincs európai identitása. A 2004 májusában csatlakozó államok közül a legkevesebben Cipruson és Szlovákiában mondták azt - mindössze 25 százalék -, hogy csakis nemzeti azonosságtudatuk van.

Az EU-tagokat tekintve Olaszországban (26 százalék) és Luxemburgban (21 százalék) a legalacsonyabb azok aránya, akik kizárólag nemzeti identitásról számoltak be. A legtöbben Nagy-Britanniában válaszoltak úgy, hogy csakis nemzeti azonosságuk van, és cseppet sem érzik magukat európainak.

Árnyalja a képet ugyanakkor az, hogy sokan válaszoltak úgy, hogy ugyan nemzeti és európai azonosságuk is van egyben, de a kettő közül a nemzetit sorolják előbbre. Ebben az esetben a csatlakozó országok már megelőzik az EU-államokat. Előbbiekben ugyanis 87 százalék tartja magát kizárólag vagy hangsúlyosan nemzetinek, míg az uniós országokban csak a megkérdezettek 84 százaléka válaszolt így. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2004-ben csatlakozó tíz országban magasabb az erős nemzeti identitásúak aránya, mint az Unió jelenlegi tagjaiban.

Magyarország ebből a szempontból is élen áll a csatlakozó államok között. Hazánkban - csakúgy, mint Lengyelországban - ugyanis a megkérdezettek 92 százaléka válaszolt úgy, hogy kizárólag vagy hangsúlyosan nemzeti azonosságtudattal bír. A Gallup megállapította azt is, hogy Magyarországon nincs lényeges különbség az ellenzéki és kormánypárti szavazók között az identitás szempontjából.

Még az EU-országokban is kevés olyan polgár van, aki csakis európai azonossággal rendelkezik. Luxemburgban ugyan minden ötödik megkérdezett - azaz 20 százalék - vallott úgy, hogy kizárólag európainak tartja magát, az ezt követő legmagasabb arányszám azonban mindössze 6 százalék (Belgium, Franciaország, Görögország, Németország és a tagjelölt Szlovákia).

Magyarország még egy szempontból egyedülálló a felmérésben részt vett országok közül. Hazánk ugyanis az egyetlen, ahol egy megkérdezett sem mondta azt, hogy csakis európainak tartja magát. Ugyanakkor 59 százalékot tesz ki azok aránya, akik magyarnak és európainak, illetve európainak és magyarnak vallották magukat.