Argentínában letartóztatták Alfredo Astiz volt fregattkapitányt, az 1976-83 közötti katonai diktatúra talán legkegyetlenebb hóhérát, akinek kiadását a spanyol igazságszolgáltatás kérte.

A "halál szőke angyalával" együtt pénteken már 16 volt tisztet vettek őrizetbe a "piszkos háború" 46 egykori fő felelősei közül (a Baltasar Garzón spanyol bíró kiadatási kérelmére eljáró) Rodolfo Canicoba Corral argentin bíró csütörtöki végzése alapján.

Néstor Kirchner argentin elnök pénteken érvénytelenítette azt a 2001-es rendeletet, amely előírta nyolcéves diktatúra alatti véres politikai megtorlás felelőseinek kiadatására benyújtott kérelmek megtagadását. Így az argentin igazságszolgáltatás szabadon dönthet, hogy kiadja-e Spanyolországnak a népirtással, állami terrorizmussal és kínzással vádolt személyeket.

Argentínában még érvényben vannak a diktatúra bűneiben részes tisztségviselőkre vonatkozó 1986-87-es amnesztiatörvények, bár alsóbb fokú bíróságok egyre több csapást mértek rájuk. Ezek a csapások megszaporodtak, amióta Kirchner májusi beiktatásán megfogadta, hogy véget vet a "büntetlenség kultúrájának", amely a demokrácia húsz esztendejét beszennyezte.

A legfelsőbb bíróság -melynek korrupt elnöke nemrég lemondásra kényszerült- árhatóan górcső alá veszi az amnesztiatörvényeket. Így meglehet, hogy az emberjogsértő argentin katonákat mégiscsak hazájukban fogják felelősségre vonni.

A katonai diktatúra idején hivatalosan 15 ezer embert "tüntettek el", emberjogvédő szervezetek szerint 30 ezret. Astiz akkor egy félkatonai halálbrigádot vezetett. Az ex-kapitányt egy francia bíróság életfogytiglani börtönre ítélte távollétében két francia apáca elrablásáért és meggyilkolásáért. Kiadását korábban a svéd és az olasz igazságszolgáltatás is kérte állampolgáraik eltűnéséért.