Amerikaiak szálltak partra Libériában

A nigériai békefenntartóknak segédkeznek a most partra szálló amerikai tengerészgyalogosok Libériában. Eközben megkezdték a bevonulást Monroviába a nigériai egységek. A katonáknak nehéz dolguk lesz, a bizonytalan politikai helyzet mellett a kikötőben két napja ezrek fosztogatják az ENSZ és a segélyszervezetek raktárait.

Körülbelül 200 amerikai tengerészgyalogos szállt partra Libériában. A katonákat a fővárostól 50 kilométerre fekvő Robertsfield repülőtéren tették földre a szállítóhelikopterek. Eközben csütörtök délben megkedzték a bevonulást Monroviába a nigériai békefenntartók, akiknek nehéz dolga lesz, mert a főváros kikötőjében immár második napja folynak a fosztogatások, több ezer ember folyamatosan dézsmálja a kikötői raktárakat. Emellett arra is számítaniuk kell, hogy a libériai kormányerők szintán megpróbálnak benyomulni a távozó lázadók helyére.

A BBC Online jelentése szerint a kikötőt csütörtök délig ellenőrzésük alatt tartó lázadó harcosok a levegőbe leadott lövésekkel és botokkal próbálták meg távol tartani a raktáraktól a fosztogatókat, akik az ENSZ készleteit dézsmálják.

Az amerikai egységek valószínűleg a nigériai békefenntartóknak segédkeznek majd biztosítani a kikötőt, hogy sikerüljön segélyszállítmányokat juttatni a városba. Az Egyesült Államok többször is kijelentette, hogy a libériai békefenntartási feladatokat javarészt a nyugat-afrikai államoknak kell ellátniuk, ami jelenleg 800 nigériai katonát jelent Libériában. A további tárgyalások révén végül az USA beleegyezett, hogy kisebb mértékű logisztikai és hadműveleti támogatást nyújt az afrikai békefenntartóknak.

Amint a lázadók elhagyják a helyszínt, az amerikaiak meggyőződnek arról, hogy a kikötőbe vezető csatornát nem zárják el akadályok, harci gépeik pedig légi támogatást nyújtanak a nigériai békefenntartóknak, amelyeknek második zászlóalja már úton van Libéria felé. A tengerészgyalogos egységek - amerikai közlés szerint - amint eleget tettek feladatuknak, a lehető legrövidebb időn belül elhagyják a szárazföldet.

A segélyszervezeteknek több hajója is a térségben várakozik, de addig nem mernek kikötni, amíg nincsenek rendezett viszonyok a fő kikötőkben. A szervezetek képviselői szerint több jóval békefenntartóra lesz szükség. A segélyszállítmányok azóta nem érik el a libériai embereket, amióta a lázadók egyik csoportja a főváros kikötőjét, másik csoportja pedig a második fő libériai kikötővárost ellenőrzése alá vonta.

A libériai vérengzésekért felelős elnök, Charles Taylor augusztus 11-én ígéretéhez híven hivatalosan is lemondott, és egy nigériai kormánygép fedélzetén távozott Libériából. Az ország vezetését átadta eddigi alelnökének Moses Blahnak, aki október 14-ig, a kiírt általános választásokig vezeti az országot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK