Zsúfolt kocsmák és ingyenfagyi az elsötétült New Yorkban

A nagy amerikai áramszünet New Yorkban hatalmas össznépi piknikhez vezetett: a fagylaltosok ingyen osztották tartalékaikat, a kertvárosi rész lakói pedig kiültek grillezni a házaik elé - mondta az [origo]-nak egy New Yorkban élő magyar diák. Bár a közlekedési káosz sokaknak gondot okozott, a bártulajdonosok biztos jól jártak: régen zsúfolódtak össze ennyien a metropolisz kocsmáiban, mint az áramszünet éjszakáján.

"Az összes étterem működött New Yorkban az áramszünet után is. A fagyisok ingyen kiosztották a tartalékaikat, úgyis megolvadt volna az egész. Amíg világos volt, addig vidám hangulat volt a városszerte" - mondta az [origo]-nak Kőszeg Áron, egy New Yorkban tanuló magyar diák. "Amikor először kimentem az utcára csütörtök délután fél öt körül, hatalmas tömeg volt. Akkor már fél órája nem volt áram, de én még nem tudtam, hogy mi történt. Egy mellettem álló kocsi rádiójából hallottam először, hogy Amerika-szerte nincs áram" - emlékezett az áramszünet kezdetére.

"Teljesen leállt a közlekedés, a metró nem működött, és mindenki gyalog indult el. Ettől tömeg lett az utcán, ezért az autók és a buszok lépésben mentek, ha egyáltalán sikerült néha néhány métert megtenniük. Én gyalog hamarabb átértem egy hídon, mint a velem egyszerre induló busz. Hatalmas tömeg várt az alig döcögő buszokra, én inkább két és fél órát gyalogoltam hazáig, reménytelennek tűnt a buszozás. A közlekedési lámpák se működtek, néhány helyen önkéntes forgalomirányítók próbáltak rendet tenni, de teljesen kilátástalan helyzetben voltak" - mesélte a közlekedési káoszról.

"A mobiltelefonok órákig nem működtek, mert a rendszer nem bírta a sok hívást. Mindenki telefonálni akart, a vezetékes hálózat viszont volt amikor működött." Az éttermek és a teraszok is tele voltak emberekkel. "Bulis hangulat volt, nem volt pánik sehol, amerre jártam." Queensben, New York egyik kertvárosi kerületében a lakók kivonultak a kertbe, tüzet gyújtottak, és grillezéssel ütötték el az időt. "Nekem még gyertyám sem volt, ezért megittam egy üveg bort a sötétben, és próbáltam elaludni. Iszonyú hőség volt egész éjszaka."

Hasonló utcai és kocsmai hangulatjentéseket közölt a The New York Times is. A Limerick House nevű bárban iszogató Tom Ruffalo a lap munkatársának például azt mondta: "Azt se bánnám, ha minden héten áramszünet lenne". A 33 éves férfi hónapok óta először ült be egy kocsmába sörözni. Ha nem lett volna áramszünet, és nem akadtak volna gondok a közlekedésben, akkor most sem lett volna rá alkalma, ugyanis munka után utazott volna haza a családjához.

Ha mások nem is, a bártulajdonosok biztosan jól jártak az áramszünettel. Az egyik bár pultoslányának elmondása szerint a kimaradás éjjelén háromszor akkora volt a forgalmuk, mint máskor. Ruffalóhoz hasonlóan ugyanis rengetegen tértek be a különböző kocsmákba és vendéglátóhelyekre. A bárok gyülekezőhelyekké váltak, ahol az emberek beszámolhattak egymásnak az áramszünettel kapcsolatos történeteikről. Hogy rendkívüli helyzet alakult ki, azt az is bizonyítja, hogy senki nem szólt rá azokra a vendégekre, akik a szigorú dohányzási tilalom ellenére rágyújtottak.

Különösen sokan voltak azokban a bárokban, amelyek az ingázókat szállító buszjáratok megállói mellett vannak. A 26 éves Mark Green is az ingázók közé tartozik, ő azonban a tolongás helyett sört vett magának, és az utcán cigarettázva figyelte a többieket. A New York Times újságírójának meg is jegyezte, hogy azoknak, akik felfértek a buszra, háromnegyede férfi. "Ez nem a gyengék éjszakája, csak az erősek élik túl" - tette hozzá a Blarney Stone nevű bár előtt sörözgető és cigarettázó Green.

Annak ellenére, hogy sokan szórakozóhelyeken és az utcán beszélgetve töltötték az éjszakát, kétségtelen, hogy sokaknak nagyon kényelmetlen lehetett a helyzet. A New York-i munkahelyüktől távol lakók kénytelenek voltak az utcán tölteni az éjszakát, mert nem volt közlekedési eszköz, amellyel hazaérhettek volna.