Az azonos nemű párok házasodáshoz és örökbefogadáshoz való jogának elismerését ajánlotta tagjainak éves emberi jogi jelentésében az Európai Parlament. A testület szerint, noha egyes tagországokban történtek előrelépések, az Unióban még mindig megkülönböztetés tapasztalható a kérdésben. A jelentés szintén elmarasztalta az uniós tagországokat a menekültekkel való bánásmód miatt is. Az Európai Néppárt bírálta a jelentést, mert a konzervatív képviselőket tömörítő párt szerint az nem az alapjogok kérdésével foglalkozik.
Az Európai Parlament éves emberi jogi jelentésében azt követeli a tagországoktól, hogy "vessenek véget a homoszexuálisok mindenféle megkülönböztetésének, jogi és gyakorlati téren egyaránt, különösképpen a házassághoz és az örökbefogadáshoz való jog területén." A jelentés kitér továbbá arra is, hogy az egyes tagországok ismerjék el a házasságon kívüli élettársi kapcsolatot is, és jogi értelemben ne tegyenek különbséget házasság vagy élettársi kapcsolat között.
A jelentés aggasztónak találja, hogy nagyon magas azoknak a száma, akik az Unióba való illegális bevándorlási kísérlet közben vesztették életüket. A dokumentum szerint leggyakrabban a kisebbségekhez tartozó nők jogai sérülnek az Unióban, elsősorban hátrányos szakmai-foglalkoztatási helyzetük miatt.
A jelentés ugyanakkor üdvözölte, hogy a melegek jogainak védelmében egyes tagországokban komoly előrelépések történtek: Finnországban elismerték a transzszexuálisokat, Belgiumban pedig engedélyezték az azonos neműek házasságát.
A jelentés melegekre vonatkozó részét a legnagyobb frakció, a konzervatív Európai Néppárt ellenszavazataival fogadták el. A néppárti képviselők véleménye szerint ugyanis a jelentés ezen része nem alapjogokat vizsgál. Az egyik osztrák konzervatív képviselő szerint a melegekre vonatkozó szakasz a "zöldek és a baloldal ideológiai indíttatású kívánságlistája".