Az amerikai elnök 87 milliárd dollárt kért az iraki és afganisztáni hadműveletekre és újjáépítésre vasárnap esti beszédében. Az amerikai nemzethez intézett szózatban George Bush kijelentette, az iraki terrortámadások a civilizált világ ellen irányulnak, és elkövetőik célja, hogy visszataszítsák Irakot a zsarnokságba. Az elnök szerint elég amerikai katona van az országban, de az ottani parancsnokok még egy nemzetközi hadosztályt kértek.

George Bush amerikai elnök szerint az ENSZ-nek most lehetősége van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Irakban. Az elnök közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjszaka intézett beszédet az amerikai a nemzethez. Az elnök, a bagdadi ENSZ-képviselet elleni robbantásos merényletre utalva kijelentette, a terroristák Irakban a civilizált világ képviselőit támadták meg és a civilizált világnak szembe kell szállnia velük.

George Bush elismerte, hogy Amerika nem minden barátja értett egyet azzal a döntéssel, hogy eltávolítják Szaddám Huszein iraki államfőt a hatalomból, a múlt nézeteltérései azonban nem akadályozhatják a jelen kötelességeinek a teljesítését. Az elnök a terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte Irakot. "Mindent megteszünk, ami szükséges, és annyi pénzt költünk rá, amennyi szükséges, hogy győzelmet arassunk, előmozdítsuk a szabadságot és nagyobb biztonságot teremtsünk saját nemzetünknek is. Ez időt igényel és áldozatot követel" - közölte.

Az elnök bejelentette, hogy 87 milliárd dollárt kér majd a kongresszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ennek az összegnek a jelentős részét - 66 milliárd dollárt - fordítják jövőre katonai és hírszerzési műveletekre.

Az elnök szerint az amerikai katonák száma Irakban megfelel a küldetésnek, de a katonai parancsnokok még egy többnemzetiségű hadosztályt kértek a brit és lengyel vezetésű hadosztályon kívül. Egyes államok azonban a részvételhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának kifejezett felhatalmazását akarják, Colin Powell külügyminiszter ezért új biztonsági tanácsi határozattervezetet nyújt be, amely jóváhagyja egy amerikai vezetésű, többnemzetiségű erő megalakítását.

Bush közölte, hogy a szeptember 11-i merényletek után Amerika módszeres harcot kezdett a terrorizmus ellen. Afganisztánban eltávolították az al-Kaida terrorszervezetet befogadó rezsimet, a terrorhálózat ismert vezetőinek csaknem kétharmadát elfogták vagy megölték. Irakban a volt rezsim támogatta a terrorizmust, tömegpusztító fegyvereket birtokolt és használt, s 12 éven át dacolt az ENSZ-szel. Amerika az általa vezetett koalíció élén érvényt szerzett a nemzetközi közösség követeléseinek a történelem egyik leggyorsabb és leghumánusabb katonai hadjáratával.

Az elnök szerint Közel-Kelet vagy a haladás és a béke térsége lesz, vagy az erőszak és a terror melegágya marad. Ha Irakban, Afganisztánban és máshol a demokrácia és a tolerancia kerekedik felül, az súlyos csapás lesz a nemzetközi terrorizmusra. Ezért van az, hogy öt hónappal Irak felszabadítása után gyilkosok gyülekezete, a bukott rezsim hívei és külföldi terroristák próbálják káoszba dönteni az országot. Nem tudni, milyen mértékben működnek együtt, de a céljuk közös: visszataszítani Irakot a zsarnokságba. A terroristáknak az a stratégiai céljuk, hogy a merényletekkel az Egyesült Államokat dolgavégezetlenül távozásra kényszerítsék, de tévednek, mert Amerika nem fog megfutamodni.

George Bush négy nappal a New York-i és washingtoni terrortámadások második évfordulója előtt elhangzott beszédében kijelentette, nem lesz visszatérés a 2001. szeptember 11-e előtti hamis biztonságérzethez.