Tőkés radikális mozgalma miatt szakadhat az RMDSZ

Vágólapra másolva!
Romániában új magyar politikai szervezet kezdett aktivizálódni. Három megye településein alakultak Tőkés László református püspök kezdeményezésére nemzeti tanácsok, autonómiát követelve Székelyföldnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tanácsok alakulásakor úgy döntött, hogy akár kizárással is büntethetik, akik az új szervezetbe is belépnek. A tanács aktivistáit zaklatta többször a román rendőrség, de ezt az RMDSZ elítélte.
Vágólapra másolva!

Hargita, Maros és Kovászna megyék településein a vasárnap alakított nemzeti tanácsokkal beindult egy új, magyar politikai csoportosulás Romániában. A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakítását Tőkés László királyhágó-melléki református püspök kezdeményezte, aki az elmúlt években szakított az RMDSZ vezetésével. A romániai magyarok pártjának volt tiszteletbeli elnöke a magyarság árulójának tekinti a pártvezetést.

A szervezkedésben részt vevők szerint azért kell új mozgalmat indítani, mert az RMDSZ képtelen elég erélyesen képviselni a magyar érdekeket, és tíz éve nem foglalkozik az autonómia követelésével. A tanácsok szervezésében az RMDSZ több politikusa és önkormányzati képviselője is részt vesz.

Az EMNT-ben a tervek szerint minden olyan romániai településnek lesznek képviselői, ahol magyarok élnek. Első lépésként három romániai megyét felölelő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fog megalakulni október 26-án, mely később az EMNT egyik része lesz. Az SZNT települési követeit választották meg a hétvégén a három megye településein. A szervezet egyelőre jogilag nem létezik: nincs regisztrált tagság vagy szabályzat, a szerveződés leginkább a magyarországi polgári körök mozgalmára vagy az első világháború utáni, a Magyarországtól való elszakadást követelő nemzeti tanácsokéra emlékeztet. A települési gyűlésekre ugyan kiküldtek meghívókat, de plakátokon és szórólapokon is toboroztak embereket a gyűlésekre, így azokon bárki részt vehetett, a követeket pedig általában közfelkiáltással választották.

A Sepsiszentgyörgyön alakult egyik települési tanács így fogalmazta meg fő követelését: "Tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk igényünket az önigazgatásra, az autonómiára, megfogalmazzuk követelésünket Székelyföld Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására."

A rendőrség többször is zaklatta a tanácsok előkészítésével foglalkozó aktivistákat. Több helyen plakátokat és szórólapokat koboztak el rendőrök, és több magyar aktivistát bevittek kihallgatásra is. Köztük volt Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és Tőkés András Maros megyei önkormányzati képviselő, Tőkés László testvére is. Eljárást egyikük ellen sem indítottak, de a náluk lévő plakátokat elkobozták.

A rendőrségi zaklatás miatt tiltakozott a tanácsok megalakulását egyébként elítélő RMDSZ és a magyarországi ellenzéki pártok is.

A tanácsok megalakulását nem fogadta minden településen egyforma lelkesedés. Néhány helyen alig ment el valaki az alaküló ülésekre: Kézdivásárhelyen például 29-en jelentek meg, Bardócon egy tucatnyian sem voltak. Sok településen inkább az idősebbek érdeklődtek a gyűlések iránt.

Máshol viszont a romániai magyar sajtó beszámolói szerint nagy lelkesedéssel alakultak meg a települési tanácsok. Marosvásárhelyen például az érdeklődők nem fértek be a rendezvénynek helyt adó terembe. Sepsiszentgyörgyön kétszázan gyűltek össze ugyanabban a teremben, ahol Gábor Áron a szabadságharc idején bejelentette: lesz ágyú. A tanácshoz közel álló beszámolók szerint a hangulat hasonlóan szikrázó volt, mint a legendás forradalmár idején lehetett.