Együttműködési ígéretek uniós törvényekről

Egymás felelősségét firtatták a kormánypárti és ellenzéki képviselők, miközben az együttműködés mellett érveltek az integrációs bizottságban. Az EU magyarországi nagykövete nem szállt be a vitába, csak azt ismételte meg újra, hogy sok pénzt bukhat a lemaradással az ország. Kovács László külügyminiszter szerint semmi meglepő nincs az Európai Bizottság jelentésében, a Fidesz szerint viszont a lemaradás a kormány felelősségét veti fel.

Bár az ellenzék és a kormányoldal szerint is együttműködésre van szükség, hogy jövő májusig bepótolják a lemaradást, az Európai Bizottság (EB) országjelentésben szereplő lemaradások miatt részben egymásra hárítják a felelősséget. Kovács László külügyminiszter az EB magyarországi képviselőjének beszámolója után az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának ülésén azt mondta, hogy az országjelentés nem a Medgyessy-kormány tevékenységéről, hanem az aktuális helyzetről szól, ami az összes eddig kormány munkáját tükrözi. A külügyminiszter szerint egyébként nincs semmi meglepő vagy váratlan az anyagban, hiszen az ország helyzetét ismerik, és tisztában vannak az elvárásokkal is. Ezzel együtt a kormány nagy figyelmet fordít a jelentésre, amelynek bírálatai határozzák meg a tennivalókat. Kovács szerint súlyos bűn, sőt hiba lenne ezekre nem figyelni. A négy nagyobb kritikából egy, a vidékfejlesztési terv már a jelentés lezárása óta elkészült, így maradt három, de ezek mellett 32 kisebb kifogást találtak a bizottság szakértői.

Kovács László elmondta, hogy a kormány Juhász Endre integrációs minisztert bízta meg a feladatok tételes felsorolásával és a megoldások összegzésével. A bizottság meghallgatta Juhászt is, aki elmondta, hogy a leltár alapján pontos ütemterv készül, hogy minek mikorra kell elkészülnie. Hozzátette azonban, hogy a hiányolt intézményrendszer létezik, csak nem éri el azt a szintet, ami az elvárásoknak megfelel. Nyáron létrejött például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely az uniós támogatások kifizető ügynöksége lesz és tervbe vett 85-900 fős létszámot ugyan még nem érték el, de már 550-en dolgoznak az intézményben. A miniszter megjegyezte azt is, hogy sosem lesz tökéletes összhang az EU elvárásai és Magyarország felkészültsége között, mert az Unió jogrendszere is változik, rendszeresen fogadnak el új jogszabályokat, amelyek betartását szintén ellenőrzik. Az idei jelentés például megfogalmaz teljesen új elvárásokat is. A konkrét lemaradások közül megemlítette a közbeszerzési törvény módosítását, amelynek javaslatát már be is nyújtotta a kormány, mert január 1-től már e szerint kell működnie a közbeszerzéseknek. A médiatörvényt is módosítani kell, ami kétharmados jogszabály, így ez csakis az ellenzékkel együttműködve elképzelhető.

Juhász Endre a vágóhidakkal és élelmiszer-feldolgozó üzemekkel kapcsolatos vitáról elmondta, hogy a most is az EU-ba exportáló cégeket nem érinti a csatlakozás. Itt azokról a kisebb üzemekről van szó, amelyek nem felelnek meg a szigorú EU-s előírásoknak, és ők valóban nem adhatnak majd el árukat az egységes piacon, de korlátozott forgalommal a hazai piacon jelen lehetnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a csatlakozás előnyeinek kiaknázásában nagy a kormány felelőssége, de nem teljes. Hiába működik a legjobb kifizető rendszer, ha nem adnak be a termelők pályázatokat. Az EU ugyanis közvetlenül támogatja a mezőgazdasági termelőket, akiknek pályázniuk kell a pénzért.

A Fidesz képviselője, Hörcsik Richárd szerint a lemaradások felvetik a kormány felelősségét. Az ellenzéki párt ugyanakkor felajánlja együttműködését, hogy a lehető leggyorsabban elfogadhassa az Országgyűlés a szükséges jogszabályokat.