Ismét sikertelen volt a szerb elnökválasztás

Vágólapra másolva!
Szerbia polgárai vasárnap harmadszor rugaszkodtak neki alig egy év leforgása alatt, hogy megválasszák a köztársaság elnökét. A szavazás - a tavalyi két elnökválasztáshoz hasonlóan - ezúttal is eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Mivel a parlamentet a héten feloszlatta az ideiglenes elnök, így sem elnöke, sem parlamentje nem lesz december végéig az országnak, ami komoly intézményes válságot idézhet elő.
Vágólapra másolva!

Harmadszor is kudarcba fulladt a szerbiai elnökválasztás az alacsony részvétel miatt. A választást felügyelő, Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nevű szervezet nem hivatalos adatai szerint a részvételi arány 38,3 százalékos volt, vagyis közel 12 százalékkal elmaradt az érvényességhez szükséges ötven százalékos küszöbtől.

Meglepetés ugyanakkor, hogy a szerb radikálisok jelöltje Tomislav Nikolic szerezte meg messze a legtöbb szavazatot. A hat jelölt közül Nikolic a szavazatok 46,5 százalékát kapta, míg a kormányzó pártszövetség, a DOS jelöltjére, Dragoljub Micunovicra a polgárok mindössze 35 százaléka adta le voksát.

Az előző két, tavaly szeptemberben-októberben, illetve decemberben tartott elnökválasztás szintén az alacsony részvétel miatt volt eredménytelen. A legtöbb felmérés már most is azt jósolta, hogy a két nagy ellenzéki párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a G17 Plus bojkottja miatt 200-400 ezer szavazat - 3-6 százalék - fog hiányozni a sikerhez.

Belgrádi jogászok arra figyelmeztetnek, hogy harmadik fiaskó még jobban elmélyítheti az intézményes válságot Szerbiában. A kudarc hatalmi vákuumot teremt: az országnak nem lesz sem parlamentje, sem elnöke. Nincs kinek kiírnia az újabb, negyedik elnökválasztást, a kormánynak pedig rendeletekkel kell majd kormányoznia az országot egészen addig, amíg nem alakul meg a december 28-i előre hozott parlamenti választáson megválasztott új törvényhozás.

Az újabb elnökválasztást az új parlamenti elnök írhatja ki, miután átvette a köztársasági elnöki teendők ellátását. Az már csak kellemetlen mellékhatása lesz a választási balsikernek, hogy a szerb köztársasági elnök nélkül működésképtelenné válik a szerbia-montenegrói legfelsőbb védelmi tanács, amely konszenzussal hozza meg döntéseit. A védelmi tanács működésképtelensége miatt megrekedhet a hadsereg reformja, nem beszélve az együttműködésről a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.

Zoran Zivkovic szerb kormányfő vasárnap úgy nyilatkozott: az elnökválasztás sikere azért lenne fontos, hogy "körvonalazódjék az ország intézményrendszere". Zivkovic ugyanakkor azt mondta, hogy a polgároknak nem kell félniük a újabb sikertelenségtől, a kormány képes szavatolni Szerbia stabilitását és a polgárok normális életét az új parlament és az új kormány megalakulásáig.

Szerb jogászok körében van olyan vélemény is, hogy a csütörtökön feloszlatott parlament elnöke, Natasa Micic elvileg kiírhatja az újabb elnökválasztást. Micic asszony viszont úgy látja, hogy ez esetben ki kell kérni az alkotmánybíróság véleményét. Megjegyzendő, hogy Slobodan Vucetic, az alkotmánybíróság elnöke minapi nyilatkozatában Zivkovichoz hasonló véleményt fogalmazott meg.

Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi parlament alelnöke úgy vélte, hogy Szerbiának szüksége van egy olyan köztársasági elnökre, aki képes folytatni a megkezdett reformokat, Európa felé viszi Szerbiát és megfelelne a nemzetközi elvárásoknak. A hat jelölt között szerinte csak egy ilyen van, jelesül Dragoljub Micunovic, a kormányzó pártszövetség jelöltje, aki meggyőződésből demokrata, s mindig is mérsékelt, Európa-párti politikát folytatott. A politikus szerint a jelenlegi erkölcsi, politikai és gazdasági válságból csak Micunovichoz hasonló politikusok tudják kivezetni Szerbiát. "Az új elnökválasztási fiaskó nem sodorná ugyan káoszba Szerbiát, de folytatódna az ország agóniája" - fogalmazott Egeresi Sándor.