Szerbia: megszűnt a DOS

Vágólapra másolva!
Megszűnt létezni hivatalosan is a milosevici uralmat megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) nevű kormányzó pártszövetség.
Vágólapra másolva!

A DOS vezetős testülete - elnöksége - kedd este megtartotta utolsó ülését, amely után a koalíció egyik vezetője, Dragoljub Micunovic felolvasta az elnökség állásfoglalását. Eszerint a pártszövetség megszűnt létezni, miután a múlt héten csütörtökön Natasa Micic ideiglenes köztársasági elnök kiírta az előre hozott parlamenti választást. A DOS pártjai számára megnyílt az út, s a parlamenti választások előtt saját belátásuk szerint léphetnek választási szövetségre más pártokkal.

A DOS 1999. október 24-én alakult meg, a Szövetség a Változásokért elnevezésű ellenzéki tömörülésből nőtte ki magát 18 pártot és pártkoalíciót alkotó választási szövetséggé. 2000 szeptemberében, illetve decemberében először a szövetségi, majd a köztársasági parlamenti választáson szorította ellenzékbe a milosevici baloldalt és a radikálisokat, megdöntötte Slobodan Milosevic uralmát, majd a hatalmától megfosztott volt jugoszláv államfőt 2001. június 28-án kiadta a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

A DOS-on belüli ellentétek gyakorlatilag Milosevic kiadatásával kezdődtek, botrány botrányt követett, s ez a pártszövetség szétforgácsolódásához vezetett. A koalíció kétpólusúvá vált, a DOS pártjainak egy része Zoran Djindjic meggyilkolt miniszterelnök, a többi Vojislav Kostunica jugoszláv államfő köré tömörült, s ez utóbbi frakció később elhagyta a szövetséget. A DOS eredeti formájában már rég nem létezik, mivel több párt már hónapokkal ezelőtt kilépett belőle.

A DOS pártjai közötti állandó torzsalkodások odavezettek, hogy az egykoron dicső koalíció történelme mondhatni dicstelenül ér véget, hiszen a pártszövetség által alakított koalíciós kormány kénytelen volt egy évvel mandátumának lejárta előtt kezdeményezni az előre hozott parlamenti választás kiírását, miután elapadt a kabinetet támogató DOS-os pártok többsége a törvényhozásban. A reformerek közötti rivalizálás ahhoz vezetett, hogy a szélsőségesen nacionalista szerb radikálisok jelöltje, Tomislav Nikolic a legtöbb szavazatot szerezve "erkölcsi győzelmet" aratott a vasárnapi sikertelen elnökválasztáson.