A háborúról szól Bush londoni útja

Az USA elnöke szerdán érkezett három napos londoni látogatásra, melyre rendőrök és tüntetők tízezrei készülnek. Nagy-Britannia legfontosabb szövetségese a végsőkig fokozta az indulatokat, mely a politikusok és a baloldali szervezetek között feszül. Bush elébe ment a támadásoknak: első londoni nyilatkozatában védelmébe vette a szövetségesek háborúját.

Bush londoni látogatása az iraki háborúról szól. Az amerikai-brit vezetéssel vívott háború áll a két ország erős szövetségének központjában: a háború miatt vesztek össze a britek európai szövetségeseikkel, a háború alapján támadják az antiglaobalizációs újbaloldali szervezetek az amerikai-brit politikát, és a közös háború erősítette meg az évek óta egyre szorosabbá váló brit-amerikai barátságot.

Hetek óta a látogatás a témája a brit lapoknak: az eddig sohasem látott biztonsági intézkedések és a tüntetők elszánt készülődése mind végső soron a szövetségesek háborús politikájának vitatásához vezettek. Bush tudta, hogy miért tartja látogatása ennyire izgalomban a londoniakat. Szerdai érkezése után első nyilatkozata is a háborúról szólt: "A történelem megmutatta, hogy vannak esetek, amikor az országoknak muszáj erőt alkalmazniuk, hogy megvédjék a békét és megvédjék az értékeket."

Az amerikai elnök programjában is több, a háborúval kapcsolatba hozható program szerepel. Szerdán először a transzatlanti együttműködésről tart előadást, majd találkozik a WTC elleni támadás brit áldozatainak rokonaival. Csütörtökön afganisztáni és iraki brit veteránokkal találkozik, és eredetileg az amerikai nagykövetség áldozatok tiszteletére emelt emlékkertjébe is ellátogatott volna, de ezt a programot biztonsági okokra hivatkozva lemondták.

A brit politika legfontosabb szereplői háború pártiak, de a viták sokkal keményebbek, mint az USA-ban. Ugyan a kormányzó munkáspártiak és az ellenzéki konzervatívok is háború pártiak, de a Munkáspárton belül több ismert politikus mondott le mandátumáról, mert nem értett egyet Blair miniszterelnök politikájával. Általános vád a miniszterelnök ellen, hogy kiszolgálja Washington minden igényét, és szinte szállóigévé vált a mondás, hogy "Blair Bush kiskutyája". A szintén ellenzéki kis liberális párt egyértelműen ellenezte a háborút, London ultrabaloldali polgármestere pedig maga is tiltakozó gyűlést szervezett Bush látogatása alatt.

A brit belpolitikai életet ráadásul hónapok óta izgalomban tartja az úgynevezett David Kelly-ügy. Kelly, a hadügyminisztérium volt szakértője azt mondta a BBC-nek, hogy a kormány hazug módon eltúlozta a háború előtt Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereiről szóló híreket. Miután a hadügyminisztériumban főnöke nyilvánosságra hozta, hogy Kelly volt a név nélkül nyilatkozó áruló, a férfi öngyilkos lett. Halála körülményeit és a kormány vélt torzításait végző parlamenti bizottság azóta is kutat, a közvélemény azonban inkább Kellynek hisz. Lemondott tisztségéről Blair kommunikációs tanácsadója is, aki Kelly szerint kitalálta a torzításokat.

Bush megérkezik

A mostani látogatás mellett, és így áttételesen a háborús politika mellett viszont kiállt a királyi család: hivatalosan az ő vendégük Bush, és a Buckingham Palotában látják vendégül az elnököt.

A mostani látogatás látványos előkészületei jó érveket adnak a Blair-Bush politikát támadóknak: a hatalmas költségek, a terrorista-veszély, a belvárost megbénító korlátozások mind hangsúlyosan szerepelnek a tiltakozók retorikájában.

A brit kormány 5 millió fontot költ a biztonsági intézkedésekre. 5000 rendőrt mozgósítottak az elnök védelmére. A szigorú biztonsági intézkedéseket szerdán csúnyán kifigurázta a Daily Mirror című londoni lap. Egyik munkatársa ugyanis hamis papírokkal munkát szerzett a Buckingham Palotában, és lehetőséget kapott, hogy reggelit szolgáljon fel az elnöknek. Úgy tűnik tehát, hogy ha valaki nagyon akarja, akkor a milliók és a rendőrkordonok ellenére is veszélyeztetheti a vitatott vendég testi épségét.

A tiltakozó megmozdulások csúcspontja a csütörtöki békemenet lesz. A szervezők 100 000 felvonulót várnak a teljes belvárost körbejáró tüntetésre. A menet elmegy a miniszterelnök otthona, a Downing Street közelében, a Parlament mellett és a Trafalgar térre érkezik.

Ken Livingstone, a "Vörös Ken"-nek is csúfolt baloldali polgármester pedig a városházán fogadás tart majd a háborút ellenző szervezetek tiszteletére.