Elhagyják a katonák az afgán hadsereget

Alig kezdték szervezni, máris fogyóban az afgán hadsereg. A katonák az alacsony fizetés miatt inkább az otthoni alkalmi munkákat választják az ország túlsó felén vívott strapás harcok helyett.

Egyre többen dezertálnak az újonnan felállított afgán hadseregből, főleg azért, mert túl alacsonynak találják a fizetést, hogy kockára tegyék életüket. Pedig nem is olyan nehéz bekerülni a másfél éve szerveződő nemzeti hadseregbe. Az amerikaiak és más nyugati államok által szervezett kiképzésre jelentkezőknek szinte csak egy feltételnek kell megfelelniük - vinniük kell magukkal egy puskát - derül ki az amerikai Los Angeles Times folyóirat tudósításából.

Kevés jelentkező, használhatatlan puskák

A szervezők a szokatlan toborzással két legyet szeretnének ütni egy csapásra: minden egyes jelentkező újabb ember a tálibok az al-Kaida és a hadurak ellen folytatott küzdelemben, az általuk beszolgáltatott fegyverekkel pedig csökken a lakosság, illetve a hadurak kezén lévő fegyverek száma.

Ám a szép tervek sajnos nem váltak be. Elsősorban azért, mert a regruták százával dezertálnak az túl alacsonynak tartott fizetés miatt, és egyre többen jelzik, hogy hamarosan követik őket kifelé a kiképzőközpontok ajtaján. Mehetnek, hiszen az új afgén hadsereg önkéntes alapon szerveződik - aki nem akar katonáskodni, akadály nélkül távozhat. Így egyre kisebb annak az esélye, hogy az etnikai alapon szerveződő milíciák helyett szervezett központi hadsereget állítsanak fel, amely követi az ideiglenes elnök utasításait.

Ráadásul a beszolgáltatott puskák nagy része használhatatlan ócskaság volt, és egyre kevesebben is jelentkeztek, úgyhogy a hadsereg fel is hagyott a toborzással.

30 dolláros éhbér

A bevonulásáról és kilépéséről a Los Angeles Timesnak nyilatkozó Szaifullah Dzsan márciusban döntött úgy, hogy csatlakozik a szerveződő központi haderőhöz. Az egyik hadúrtól szerzett egy AK-47-est, és lelkesen követte parancsnokát, Mohammed Kaszim Fahimot, Karzai elnök védelmi miniszterét, aki egyben a Karzai egyik riválisának számító Északi Szövetség parancsnoka is Kabulba, Megérkezve rögzítették a férfi AK-47-esének sorozatszámát, és befogadták a 7. zászlóalj soraiba. Hat héttel később lelépett.

Dzsan jelentkezésének idején rengeteg pastu újonc igyekezett a fővárosba az ország keleti részéből, ahol a tálibok hívei és az al-Kaida folytatta gerillaháborúját. Sokakat az állítólag ígért 150 dolláros havi fizetés csábította, Dzsan zászlóalja 300 emberből állt ekkor. Rövid időn belül azonban kiderült, hogy az ígért pénz helyett annak ötödét, 30 dollárt kapnak havonta. Ennek hatására azok, akiknek még volt megtakarított pénze, azonnal hazautaztak, akiknek pedig nem volt, megvárták ez első fizetést, és abból vettek maguknak buszjegyet.

Afgán katonák halott parancsnokukat cipelik

Hetvenezer helyett hatezer újonc

Ennek fényében nem meglepő, hogy az eredetileg tervezett 70 ezer helyett csupán alig tizedannyi újonc - hatezer fő - kapott kiképzést eddig, ám még közülük is sokan leléptek, és inkább a hadurak, drogbárók, banditák és lázadók kegyelmére bízták magukat - írja az amerikai folyóirat.

A kiképzést vezető tábornok, Gulam Szaki Aszífi szerint a jelenlegi ütemben 4-6 évig is eltarthat, mire ütőképes erővé formálják az afgán hadsereget. A tábornok nem tudta, még csak megbecsülni sem, hogy hányan dezertáltak az afgán hadseregből, ahogy a védelmi minisztériumnak sincsenek ere vonatkozó adatai. Egy névtelenséget kérő tiszt annyit elárult a Los Angeles Times tudósítójának, hogy a jelentkezők általában a tíz hét után hagyják ott a zord kiképzőtáborokat. A hozzá beosztott 198 katonából a kiképzés végére csak 134 maradt. Becslése szerint a hatezer kiképzett katona mellett kétezren dezertálhattak.

A Pentagon illetékesei szerint voltak akadályozó tényezők az afgán újoncok toborzása és kiképzése során, se azért történt előrelépés. Az egyik védelmi minisztériumi tisztviselő szerint 5300 kiképzett embere van mostanra az afgán hadseregnek, és egy év múlva ez a szám megkétszereződhet. Egy másik illetékes szerint a nehézségek ellenére az afgán hadsereg jól vizsgázott a bevetéseken.

A tolmácsok fizetése irritáló

A főleg tádzsikokból, hazarákból, üzbégekből álló hivatásos afgán hadsereg egységeit néhány hetes váltásokban vetik be az ország keleti felében folyó harcokban, ahol többnyire megszállóknak tekinti őket a helyi, pastu többségű lakosság. A katonák kevesellik a fizetést az egyáltalán nem a sajátjuknak érzett sok száz kilométerre otthonaiktól zajló háborúban való részvételért. Ráadásul egyelőre nincs szó arról sem, hogy Kabulon kívül is létesítsenek kiképzőbázisokat, ami pedig szintén messze van sok katona otthonától.

Az afgán közkatonák jelenleg 70 dollárt keresnek havonta, de a tisztek fizetése a 400 dollárt is elérheti. A katonákat az is felettébb zavarja, hogy az amerikaiakkal együtt dolgozó tolmácsok havi 400 dollár alapfizetést kapnak, amely hadműveletek idejére 35 dollárral megemelkedik.

Fegyverek ételért cserébe

Sokan feltehetően az ENSZ-re várnak

Ez a pénz nem csábítja hivatásos katonának Nurjalai Khant, az Északi Szövetség egyik ifjú fegyveresét sem, aki afféle biztonsági őrként dolgozik szülőfalujában. A férfi ugyan a szövetségtől semmiféle fizetést nem kap, a helyi boltosok azonban összedobnak neki havi 25 dollárnyi védelmi pénzt, s cserébe négynapos váltásban vigyázza, hogy minden rendben menjen kis faluja, a békés Dajbali piacán.

Úgy tűnik az afgánok inkább arra várnak, hogy hozzáűjuk is elérjen az ENSZ leszerelési programja, amely messze jobb feltételeket ígér a fegyvereiket beszolgáltatóknak: 200 dollár készpénzt és 150 kilogrammnyi élelmet, cserébe azonban rendes állást is kell vállalniuk, ami jóval problémásabb, mint a puskák leadása. Az ENSZ 2005-ig 100 ezer afgán harcost szeretne leszerelni - írja a Los Angeles Times.