A magyarok többsége elégedetlen a demokráciával

A magyarok többsége, 62 százaléka nem elégedett azzal, ahogy hazánkban a demokrácia működik - derül ki a Gallup elemzéséből. Arról már többen vannak jobb véleménnyel, ahogy az EU-n belül gyakorolják a demokráciát. Tavasz óta jelentősen nőtt azok száma, akik csakis magyarnak vallják magukat, és semmilyen európai azonosságtudattal nem rendelkeznek.

Ősszel is elvégezték a 15 uniós államra vonatkozó Standard Eurobarométer nevű közvélemény-kutatást és a 13 tagjelölt országra vonatkozó Eurobarométer felmérést, amelynek összehasonlító elemzését a napokban tette közzé a Magyar Gallup Intézet. A reprezentatív felmérés során az érintett tagjelölt országokban 15 évesnél idősebb lakosokat kérdeztek meg többek között arról, hogy "jó dolognak" tartják-e az EU-tagságot.

A kutatás szerint Magyarország uniós taggá válását a megkérdezettek 56 százaléka tartja jónak, 10 százaléka rossznak. A jelenlegi EU-államokban ennél kevesebben vélik úgy, jó dolog az, hogy országuk az unióhoz tartozik. A 15 tagállamban ugyanis átlagosan a lakosság 48 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, 15 százaléka pedig rossznak. Svédországban például csak 40 százalék vélekedik pozitívan az ország uniós tagságáról, 32 százalék pedig kifejezetten rossznak gondolja azt.

A felmérés során feltették azt a kérdést is, hogy a közeli jövőbe tekintve milyen identitásúnak tartja magát: magyarnak, magyarnak és európainak, európainak és magyarnak, vagy csakis európainak. A magyarok abszolút többsége, pontosan 51 százaléka azt válaszolta, hogy csakis magyarnak tartja magát. Idén tavasszal még csak 39 százalék gondolkodott így.

A Gallup ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a magukat csakis nemzeti identitásúnak vallók magas aránya nem rendhagyó a jelenlegi uniós országokban sem. Ausztriában, Svédországban és Írországban ehhez hasonló arányt mértek, Finnországban és az Egyesült Királyságban pedig ennél is magasabbat: előbbi országban 57 százalékot, az utóbbiban 61-et.

A kutatás kitért arra is, hogy az adott ország 15 évesnél idősebb lakosai mennyire vannak megelégedve a demokrácia működésével. Magyarországon 33 százalék vélekedik úgy, hogy "inkább" vagy "nagyon" meg van elégedve a hazai demokrácia működésével. Az abszolút többség, 62 százalék ugyanakkor "nem nagyon" vagy "egyáltalán nem" elégedett vele. Tavasz óta 6 százalékponttal nőtt az elégedetlenek aránya, és ezzel együtt 9 százalékponttal csökkent az elégedetteké.

A magyarok a demokrácia EU-n belüli működéséről már jobb véleménnyel vannak: 42 százalék elégedett vele, 21 százalék nem. A Gallup felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy erre a kérdésre a megkérdezettek 37 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni.

A jelenlegi uniós országokban kisebb azok aránya, akik elégedetlenek a demokrácia működésével: átlagosan 43 százalékot tesznek ki. A tagjelölt országok egy részében azonban még elégedetlenebbek a demokráciával, mint Magyarországon. Szlovákiában például 79, Lengyelországban pedig 72 százalék tartja rossznak a demokrácia működését.

A kutatás során kérdéseket tettek fel arról is, hogy a lakosok mit gondolnak arról: közös vagy nemzeti döntéshozatal legyen a külügyekben és a védelmi ügyekben. A felmérés szerint Magyarország azon öt ország között van - Svédország, Dánia, Egyesült Királyság és Finnország mellett -, ahol 30 százalék felett van azok aránya, akik azt szeretnék, hogy a nem uniós országokkal kapcsolatos külpolitikai ügyekben az ország önállóan döntsön. A Gallup ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a többség - 56 százalék - Magyarországon is a közös uniós döntéshozatalt támogatja. Ehhez hasonlóan a honvédelmi ügyek kapcsán is azok vannak többségben, akik a közös uniós honvédelmi döntések mellett vannak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK