A gerillák árulásnak tekintik az indiai-pakisztáni közeledést

Indiai-pakisztáni béketárgyalások kezdődnek februárban minden közös témáról, köztük a fő problémát jelentő kasmíri kérdésről is - derült ki a pakisztáni fővárosban tartott indiai-pakisztáni megbeszélésekről kiadott közös nyilatkozatból. A kasmíri lázadók koránt sem fogadták derűlátóan a bejelentést és árulásnak minősítették a béketárgyalásokról szóló hírt.

- A normalizálási folyamat továbbvitele érdekében Pakisztán elnöke és India miniszterelnöke megállapodott abban, hogy 2004 februárjában átfogó párbeszéd folyamatát kezdik meg - ismertette a nyilatkozatot keddi iszlámábádi sajtóértekezletén Jasvant Szinha indiai külügyminiszter. Hozzátette, hogy a részletek - így az eszmecserék helyszíne - még kidolgozásra várnak, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalások folyamatosak lesznek. Derűlátóan szólt a tartós békemegállapodás esélyeiről, beleértve Kasmír ügyét is.

A pakisztáni diplomácia vezetője, Hursid Mehmud Kaszuri a józan ész, a mérséklet, az államférfiúi hozzáállás győzelmének nevezte a találkozót. - Ez győzelem India és Pakisztán számára. Különösképpen győzelem Dél-Ázsia szegény népei számára - hangoztatta Kaszuri az újságírókkal zsúfolásig telt teremben.

A két ország vezetője a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Társulás (SAARC) 12. csúcsértekezlete alkalmával találkozott a pakisztáni fővárosban. Az indiai kormányfő utoljára két és fél éve Indiában tárgyalt a pakisztáni elnökkel.

Az India és Pakisztán közötti megállapodás a kasmíri ügy lemészárlását jelenti. Pakisztán nemcsak 180 fokkal változtatott eddigi álláspontján, hanem elárulta Kasmír ügyét - reagált a bejelentésre Amanullah Khan, a Dzsammu Kasmír Felszabadítási Front elnöke. And Szijed Szalahuddin, a Hezb-ul Mudzsaheddin elnevezésű, az indiai erők ellen harcoló legnagyobb gerillaszervezet vezetője kedvezőnek ítélte a két ország közötti párbeszédet. Közölte ugyanakkor: addig folytatják harcukat, amíg nem engedik szabadon szervezetük bebörtönzött tagjait.

Indiának vitatott területnek kell nyilvánítania Kasmírt, szabadon kell engednie a bebörtönzött kasmíri vezetőket és a hadsereget vissza kell vezényelnie a laktanyákba - hangoztatta Szalahuddin, s hozzátette, fegyvereseik addig folytatják hadműveleteiket, amíg Újdelhi nem teljesíti követeléseiket.

Megfigyelők utalnak rá, hogy november 25-én éjfélkor - tizennégy év óta először - tűzszünet jött létre a két ország haderői között Kasmírban, de a gerillák nem ítélték abban érintetteknek magukat, és folytatták akcióikat. Az összetűzésekben november vége óta mintegy kétszázan vesztették életüket Kasmír indiai részén.

Kasmírban a muzulmán szeparatista mozgalom legfőbb vezetői üdvözölték az "olvadást", hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kasmíriaknak részt kell venniük a rendezési folyamatban. "A dolgok váratlanul előrehaladnak - jelentette ki Molvi Abbász Anszári, a Hurrijat (Szabadság) Összpárti Konferencia nevű muzulmán gyűjtőpárt mérsékelt elnöke. - Most ki kell használni ezt az olvadást a kasmíri kérdés rendezésére." A többi kasmíri muzulmán vezető is hangsúlyozta - a javuló légkör helyeslése mellett - hogy a kasmíriak nem hagyhatók ki a rendezésből.