Háromnapos gyász a kurdoknál

67-re emelkedett a vasárnapi, kurd politikai pártok székháza ellen elkövetett merényletek áldozatainak száma. A kurd nemzetiségű iraki külügyminiszter az Anszár al-Iszlám terrorcsoportot gyanítja a robbantások mögött. Az iraki Kurdisztánban háromnapos gyászt rendeltek el, a kurd televízió csak komolyzenét ad, és az áldozatok neveit olvassák be.

Hatvanhétre emelkedett a vasárnapi észak-iraki kettős merénylet áldozatainak a száma. A két legnagyobb kurd politikai párt  erbili székházában elkövetett öngyilkos merényletekért a kurd vezetők iszlám szélsőséges erőket tettek felelőssé. A robbantások következtében 267 személy sebesült meg. Az új adatokat Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettessel tárgyaló katonai források közölték hétfőn Moszulban.

A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) erbíli székházában elkövetett robbantásokat öt perc eltéréssel hajtották végre muzulmán lelkipásztorok ruháiba öltözött elkövetők, akik a derekukra erősítették a robbanóanyagot.

Hosjar Zebari iraki külügyminiszter - aki maga is kurd nemzetiségű - úgy vélte: a merénylet mögött az Anszár al-Iszlám terrorcsoport áll, amelyről azt tartják, hogy kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózattal.

A támadás célpontjául választott két kurd párt vezetői hangsúlyozták: a merényletek megszilárdítják egységüket, és megerősítik eltökéltségüket, hogy önrendelkezésüket megvalósítsák egy iraki szövetségi állam keretei között. Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Demokratikus Párt vezetője meglátogatta a terrorcselekmény Erbílben ápolt sebesültjeit, és kijelentette: a történtek "nem fogják megakadályozni egy demokratikus föderalizmus megteremtését Irakban".

Háromnapos gyászt rendelt el hétfőn a kurd "parlament" az iraki Kurdisztánban, vagyis Dahuk, Erbíl és Szuleimáníja kormányzóságokban. A kurd televízió vasárnap este óta komolyzenét sugároz, miközben a terrortámadásban megölt kurd személyiségek nevét sorolják fel. A KDP fellegvárának számító Erbíl városban megerősítették a biztonsági intézkedéseket, de eddig egyetlen letartóztatásra sem került sor.

A kurd "parlamentet" 1991-ben hívta életre az iraki Kurdisztánt ellenőrző két nagy szervezet, a KDP és a PUK, de a testület 1996-ben feloszlott a két tábor közti éles viszály miatt. A gyűlés 2003 októberében ült össze újra, hogy megpecsételje a két frakció közti békemegállapodást, amely az Egyesült Államok nyomására született meg az iraki invázió előtt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK