Hat embert öltek meg a haiti tüntetésen

Legalább hat halálos áldozata van a vasárnapi haiti lövöldözésnek, amikor feltehetően Jean-Bertrand Aristide eltávozott elnök hívei belelőttek az elnök távozását ünneplő tömegbe. Az áldozatok egyike egy spanyol televíziós, és a sérültek között is több külföldi tudósító van. Haiti elnöke több mint egy hete hagyta el országát a lemondását követelő lázadás miatt. Aristide távollétében azzal tüzeli híveit, hogy távozását erőszakkal kényszerítette ki az USA, és továbbra is ő Haiti elnöke.

Legalább hat ember halt meg vasárnap Haiti fővárosában, amikor fegyveresek egy felvonulás résztvevői közé lőttek. A felvonulók - körülbelül 10 ezer ember - éppen az elnök egy héttel azelőtti távozását ünnepelték. A tömeg éltette a lázadók vezérét, Guy Philippe-et, és egyesek azt követelték, hogy állítsák bíróság elé a volt elnököt. A BBC helyszíni tudósítása szerint a felvonulók ünnepi hangulatban rótták Port-au-Prince utcáit, és a tömeg éppen egy Aristide elnöksége alatt betiltott DJ muzsikájára ropta a táncot a város főterén, amikor eldördültek a lövések, hatalmas pánikot okozva.

Szemtanúk szerint a lövöldözők a múlt hét vasárnap távozott Jean-Bertrand Aristide hívei, a chime nevű félkatonai szervezet tagjai voltak, akik a város - külföldi katonaság által nem ellenőrzött - nyomornegyedeiből merészkedtek elő, és különböző épületek és egy közeli domb tetejéről nyitottak tüzet az ünneplőkre. A halálos áldozatok között az egyik egy spanyol televíziós tudósító, és a legalább 20 sérült között is több külföldi újságíró van. A lövöldözés annak ellenére történt, hogy a menetet elvileg amerikai és francia katonák biztosították. Egyes szemtanúk azt állították, hogy a békefenntartók sehol nem voltak az eset idején. Ezt azonban a katonák cáfolták, szerintük intézkedtek, és például egy fegyveres Aristide-hívekkel teli épületet kiüríttettek.

A BBC News jelentése szerint a 2500 fős külföldi katonaság, amely az elmúlt hét folyamán érkezett Haitira (amerikai, francia, kanadai és chilei egységek) - eleddig csak a főváros központjában és az ellenzéki lázadók kezére került településeken állították helyre a rendet, de elkerülték a főváros nyomornegyedeit, ahol az eltávozott elnöknek sok híve él. Aristide hívei szombaton tartottak egy a vasárnapihoz hasonló méretű felvonulást, amit azonban nem zavart meg semmilyen incidens. A szintén tízezresre becsült tömeg az amerikai és a francia követség előtt tiltakozott az elnök vitatott körülmények közötti távozása miatt. A hívek ugyanakkor hétfőre is tüntetést terveztek távozott elnökük mellett.

Önkéntes távozás vagy "politikai emberrablás"

Híveit és a nemzetközi közvéleményt a jelenleg a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodó Aristide elnök azzal tüzeli, hogy "politikai emberrablás" áldozata lett, és továbbra is ő Haiti vezetője. Hatitit ugyanakkor jelenleg a legfőbb bíró vezeti ideiglenes elnökként, a múlt hét pénteken felállt bölcsek tanácsa pedig már lehetséges utódját keresi, melyre egy hetet kapott.

A távozott elnök már a múlt hét folyamán is tett hasonló nyilatkozatokat, amelyek szerint távozását az Egyesült Államok által szervezett puccs okozta. Ezt az USA visszautasította, ám több állam - így Dél-Afrika és a CARICOM, vagyis a karib-tengeri államok közössége is - független vizsgálatot követel az elnök távozásának körülményeiről.

Aristide "békés ellenállásra" és a demokrácia helyreállítására szólította fel a haiti lakosságot. A Haitiról múlt hét vasárnap távozott elnök egyelőre nem mozdult ki a Közép-afrikai Köztársaságból, amely egy múlt heti bejelentés szerint hajlandó akár hosszabb távra is menedéket nyújtani neki.

Az USA valaha Aristide-et segítette

Jean-Bertrand Aristide 1991-ben lett Haiti első demokratikusan megválasztott elnöke, ám kilenc hónap múltán egy katonai puccs miatt távozásra kényszerült. A hatalomba végül az Egyesült Államok segítségével került vissza 1994-ben. Utódja az elnöki poszton 1996-ban René Preval lett, majd a 2000-es választás nyomán 2001-től ismét ő vezetheti a karibi államot. A 2000-es választásokat azonban az ellenzék bojkottálta, és tisztaságát több külföldi megfigyelő is megkérdőjelezte. Haitival szemben több állam - így az Egyesült Államok is - szankciókat vezetett be, hogy így kényszerítsék ki a demokrácia megerősítését, ám a nyugati félteke legszegényebb országaként is jellemzett állam helyzetén csak rontottak a szankciók.

Az elnök múlt vasárnapi távozásához végül a 2004 január elsején kezdődött zavargások vezettek. Haiti ekkor ünnepelte függetlenségének 200 éves évfordulóját - ez az ország volt az első független fekete köztársaság. Az ellenzéket egyebek mellett az tüzelte föl, hogy az elnök több olyan intézkedést is hozott, melyekkel gyakorlatilag élete végéig bebiztosította hatalmát.

A függetlenség bicentenáriumán kitört zavargások végül nyílt lázadáshoz vezettek, és a lázadók január és február folyamán sorra foglalták el a vidéki nagyvárosokat, Aristide távozásakor már a fővárost fenyegették.

KAPCSOLÓDÓ CIKK