Az oroszok idegesek a NATO keleti bővítése miatt

Hétfőtől hét kelet-európai országgal bővült a NATO. A már 26 tagországot számláló észak-atlanti szövetség Oroszországgal is határos, emellett mostantól NATO-vadászrepülők járőröznek a Baltikum felett. Emiatt több vezető orosz politikus is idegesen nyilatkozott, többek között attól tartanak, a NATO megsérti Oroszország területi szuverenitását. A hét csatalakozó ország közel 200 ezer fős hadsereggel és döntően elavult, még szovjet hadifelszereléssel csatlakozik a NATO-hoz. A legnagyobb, 100 ezer fős hadsereget Románia tartja fenn az új belépők közül, a legkisebbet Észtország, ahol mindössze 5500 ember katonáskodik.

Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária csatlakozott hétfőn a NATO-hoz. A hét új tag összesen mitegy 200 ezer fős hadsereggel és döntően elavult, még a Szovjetuniótól örökölt felszereléssel csatlakozik az atlanti szövetséghez. A hét csatlakozó ország közül csak háromnak, Romániának, Bulgáriának és Szlovákiának van tényleges hadereje, Szlovéniának és a három balti országnak egyáltalán nincsenek vadászrepülői és mindössze néhány ezer fős (5-13 ezer fő közötti) a hadseregük.

Az új tagállamok az utóbbi években kezdtek hadseregeik átalakításába. Ezzel a folyamattal egyrészt csökkentették a katonák létszámát, és modernizálni kezdték felszereléseiket, hogy a NATO-ban is használni lehessen ezeket. Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet szerint katonailag erősödni fog a szövetség a hét új taggal, mert bár nem nagy országokról van szó, de olyanokról, amelyek jelentős katonai képességekkel rendelkeznek, s így részt tudnak venni nemzetközi műveletekben Afganisztánban, Irakban vagy Koszovóban.

A mostani keleti bővítés jelentősége inkább az lehet, hogy stratégiailag fontos országok lettek a szövetség tagjai. Közvetlen szárazföldi határa lett a NATO-nak Oroszországgal, emellett a Balkánon is erősödött a szövetség.

Szlovénia, Románia és Bulgária belépése azért lehet fontos, mert így a Balkánon olcsóbb és gyorsabb a részvétel békefenntartó akciókban, de könnyebb lehet utánpótlást szállítani Irakba vagy Afganisztánba is. Az újjászületett NATO központi eleme ugyanis az a gyorsan bevethető erő, amelynek lesz tengeri, légi és szárazföldi kapacitása, valamint különleges egységei is. Ehhez a nagy európai bázisokat szerte a világon szerényebb méretű támaszpontok hálózatával váltaná fel a szövetség. Meg nem erősített román sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok máris tárgyalásokba kezdett a román kormánnyal, és katonai támaszpontokat létesítene Erdélyben és a román tengerpart közelében.

Orosz politikusok máris fenyegetőznek

Problémát jelenthet a NATO és Oroszország kapcsolatában, hogy a szövetség megjelent a Baltikumban - és az, hogy a három balti ország légterét mostantól négy belga F-16-os vadászgép ellenőrzi, mivel Észtországnak, Lettországnak és Litvániának gyakorlatilag nincs légiereje. Oroszország fenyegetésként értékelte mindezt. Bár Antanas Valionis litván külügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint Litvánia NATO-belépése miatt nem feltétlenül rosszabbodik a litván-orosz viszony, orosz politikusok úgy tűnik, nem így vélekednek.

Dimitrij Rogozin, a Szülőföld (Rogyina) nevű pártszövetség frakcióvezetője a Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint azt mondta: a NATO megjelenése Oroszország határainál felboríthatja a katonai egyensúlyt Európában. Eddig nemzetközi egyezmények értelmében Kalinyingrádon nem állomásoztak orosz csapatok. Ezután azonban Oroszországnak meg kell fontolnia, hogy mégis csapatokat küldjön Kalinyingrádba. Ráadásul a balti országok feletti légi járőrözés az orosz légteret és az ország szuverenitását is megsértheti, ezért teljes készültségbe kell helyezni az orosz légvédelmet - mondta Rogozin.

Szergej Ivanov védelmi miniszter már a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a NATO keleti bővítése kapcsán, amikor azt mondta: ha a NATO továbbra is katonai szövetség marad, megtartva offenzív doktrínáját, akkor Oroszország felül fogja vizsgálni katonai erőinek struktúráját, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Ororszország tudja, hogyan viszonozza, ha a szövetség vadászgépei megsértenék az ország légterét - mondta sejtelmesen Szergej Mirjonov, az orosz parlament felsőházának szóvivője a Novoszti hírügynökség jelentése szerint.

Mihail Margelov, az orosz felsőház elnöke úgy fogalmazott, a NATO keleti terjeszkedése nem felel meg az európai biztonság erősítésére tett törekvéseknek. Szerinte a bizalmatlanságot növeli a NATO és Oroszország között a balti államok és Szlovénia felvétele a szövetségbe. Az új kihívások - terrorizmus, atomfegyverek terjedése - nem indokolják Észtország, Lettország és Litvánia csatlakozását - mondta.