Nagy erőket vontak össze a koszovói békefenntartók a tartomány déli részén, Prizren városánál, mert az öt éve feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg tüntetést szervez a városban.Az egykori gerillák a koszovói és nemzetközi intézmények tétlensége ellen lázadnak.

Nagy erőket vont össze a NATO vezette koszovói békefenntartó erő (KFOR) a tartomány déli részén, Prizren városánál. A városba vezető utakon KFOR-katonák igazoltatnak mindenkit. Az ellenőrzések oka, hogy az öt éve feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori gerillái tüntetést szerveznek a városban és állítólag más koszovói településeken is, a koszovói és nemzetközi intézmények tétlensége miatt.

A békefenntartók azért rendkívül elővigyázatosak, mert korábban, a március 17-i szerbellenes pogrom előestéjén, már tiltakoztak Pristinában és 27 másik településen az albánok, követelve a szervezet börtönben lévő tagjainak szabadon engedését. Másnap zavargások robbantak ki, 28-an meghaltak, és 350 szerb család elvesztette otthonát. Prizren és környéke volt a zavargások egyik központja, három nap alatt 11 ortodox szentély égett le.

A nemzetközi diplomácia továbbra is fokozott figyelmet szentel a dél-szerbiai tartománynak. Hétfőn Marc Grossman politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, valamint Németország, Franciaország és Olaszország külügyi illetékesei folytattak megbeszéléseket Belgrádban Koszovó jövőjéről.

Eközben Vojislav Kostunica szerb kormányfő egyre határozottabban követeli a koszovói szerbek területi autonómiáját, amit a tartomány kantonokra osztásával tart megvalósíthatónak. Bajram Rexhepi koszovói kormányfő viszont úgy nyilatkozott, hogy Pristina kész az uniós elvek mentén decentralizálni a tartományt, de a kantonokra való felosztás elfogadhatatlan számára és a nemzetközi közösség számára is.