3500-an várnak kivégzésre Amerikában

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint 2003-ban 1146 embert végeztek ki a világ 28 országában. A legtöbb halálos ítéletet Kínában, Iránban, az Egyesült Államokban és Vietnamban hajtották végre. Ezek azonban csak a szervezet tudomására jutott esetek, valószínűleg ennél sokkal több embert végeztek ki.   

Bár 2003-ig 77 országban törölték el a halálbüntetést, a világ országainak egy részében még mindig bevett gyakorlat a kivégzés, akár nyilvánosság előtt is. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet, mely elutasítja a halálbüntetés bármilyen alkalmazását, minden évben megjelenteti a világon végrehajtott és tudomásukra jutott kivégzésekről szóló jelentését.

Eszerint 2003-ban 2756 halálos ítéletet hoztak a világ 63 országában, és legkevesebb 1146 embert végeztek ki 28 országban. Az Amnesty International felhívja  a figyelmet, hogy ezek csak a szervezet tudomására jutott estek, valószínűleg sokkal több kivégzést hajtottak végre. A halálos ítéletet végrehajtó országok között találjuk többek között Szomáliát, Egyiptomot, Mongóliát, Pakisztánt, Kubát, Thaiföldet, sőt Japánt is. Akárcsak az előző években, a kivégzések nagy többségét ugyanabban a néhány országban hajtották végre. 2003-ban az Amnesty tudomására jutott esetek 84 százalékát Kínában, Iránban, az Egyesült Államokban és Vietnamban követték el.

Kínában a szervezet rendelkezésére álló hiányos adatok alapján is legkevesebb 726 embert végeztek ki tavaly. A jelentés egy meg nem nevezett kínai törvényhozóra hivatkozva közli, hogy az országban minden évben közel 10 ezer embert végeznek ki. Pontos adatokhoz jutni lehetetlen, mert a kormány nem hozza nyilvánosságra sem a kivégzések, sem a halálos ítéletek számát. A jelentés külön felhívja a figyelmet a januárban kivégzett tibeti, Lobsang Dhondup esetére, akit "robbantásokkal és egyéb bűncselekményekkel" vádoltak. Tárgyalását titokban tartották, és órákkal az ítélet meghozatala után kivégezték, anélkül, hogy ügye a kínai törvényeknek megfelelően eljutott volna a Legfelsőbb Bíróságig.

Legkevesebb 108 embert végeztek ki Iránban, amely a második legtöbb halálos ítéletet végrehajtó ország volt 2003-ban. A kivégzések nagy részét nyilvánosan hajtották végre, hogy megfélemlítsék politikai ellenfeleiket, és az olyan etnikai csoportokat, mint a kurdok és az arabok.

Tavaly 65 embert végeztek ki az Egyesült Államokban és 64-et Vietnamban. Az amerikai adatokkal kapcsolatban az Amnesty International megjegyzi, hogy idén március 24-én hajtották végre a 900. kivégzést azóta, hogy 1977-ben visszaállították a halálbüntetést az USA egyes államaiban. Jelenleg az Egyesült Államok 50 államából 38-ban van érvényben a halálbüntetés. Az amerikai börtönökben több mint 3500-an várnak arra, hogy kivégezzék őket. A jelentés külön megemlíti, hogy áprilisban Oklahomában kivégezték Scott Hain-t, aki bűntettének elkövetésekor mindössze 17 éves volt.

Az amerikaiak nyilvánosságra hozzák a halálos ítéletekről és kivégzésekről szóló adataikat, sok más országban viszont az Amnesty International csak a helyi ügyvédek, újságírók, az áldozatok rokonai és barátai segítségére számíthat. Fodor Márk, a szervezet magyarországi igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy minden országban más, a helyi viszonyoknak megfelelő módszert alkalmaznak a kivégzések megakadályozására. Gyakran lobbiznak a hatóságoknál, vagy egyszerűen felszólítják tagjaikat, hogy bombázzák levelekkel az adott kormányt, hivatalt. Ha a kivégzéseknek nem is, de a kínzásoknak és egyéb jogsértéseknek a 30 százalékát meg tudják akadályozni ezzel a módszerrel.

Fodor Márk kijelentette, hogy az Amnesty nem tesz különbséget aközött, hogy valaki politikai fogoly vagy köztörvényes bűnöző. "A halálbüntetést mindig ugyanúgy elítéljük, legfeljebb más üzenettel lépünk fel az illető érdekében" - mondta. Ráadásul sok helyen, például Kínában, elmossák a határt a politikai és a köztörvényes bűncselekmények között. Elítélnek és kivégeznek valakit korrupcióért, holott valójában politikai okai vannak a halálbüntetésnek.

A kivégzések elleni legfőbb érv Fodor Márk szerint az, hogy mindig van hibaveszély, mindig elítélhetnek valakit ártatlanul. Az igazgató elmondta, hogy az ENSZ két kutatásban is vizsgálta, hogy van-e visszatartó ereje a halálbüntetésnek, és egyik esetben sem talált meggyőző bizonyítékot. "A nemzetközi jogban az élethez való jog alapvető jog, civilizált társadalom ne gyilkoljon" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK