Bíróságon védi az EP a légiutasok adatait

Bírósághoz fordul az Európai Parlament (EP) amiatt, hogy az Egyesült Államok kötelezővé tette a területére érkező légiutasok adatainak közlését. Egyes információk átadásáról tavaly ősszel egyezett meg az Európai Bizottság és Washington, a szabályozás életbe lépéséhez azonban az EP hozzájárulása is kelett volna. Az EP az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy az amerikai intézkedések összhangban állnak-e az EU-s normákkal.

Az Európai Parlament (EP) szerdán csekély többséggel ugyan, de úgy határozott, hogy bírósági úton próbálja megakadályozni a légi utasok adatainak átadásáról az EU és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás végrehajtását. Az uniós képviselőtestület strasbourgi plenáris ülésén 276 szavazattal 260 ellenében, 13 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, amely szerint a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Egyúttal felszólította a tagállamokat, hogy semmilyen ezzel kapcsolatos megállapodást ne kössenek az Egyesült Államokkal, amíg a bíróság meg nem hozza döntését.

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között tavaly decemberben jött létre a megállapodás, amelyre azért volt szükség, hogy rendeződjön az európai légitársaságok egyre nehezebbé váló helyzete. Az amerikai hatóságok ugyanis a terrorizmus elleni harc jegyében tavaly március óta megkövetelik tőlük, hogy átadják az Egyesült Államokba szállított utasaik bizonyos személyi adatait, köztük az olyan kényes természetűeket is, mint a hitelkártyájuk száma.

Washington utasonként több ezer dolláros bírsággal, illetve a leszállási jogok megvonásával fenyegette meg azokat a légitársaságokat, amelyek nem hajlandók eleget tenni a kérésnek. A társaságoknak viszont egyidejűleg a személyes adatok védelmére vonatkozó európai jogszabályokat is tiszteletben kell tartaniuk. A decemberben létrejött megállapodástervezetben az unió hozzájárult bizonyos adatok átadásához, de csak azzal a feltétellel, hogy az amerikai hatóságok szavatolják bizalmas kezelésüket és megfelelő védelmüket. A bizottság emellett olyan egyezményt javasolt, amelyhez az EP részéről csak véleménynyilvánító, vagyis jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalásra lett volna szükség. A tagállamok hajlandók lettek volna elfogadni ezt, a parlament azonban rossz néven vette, hogy nem gyakorolhat érdemi befolyást a megállapodás létrejöttére.

A képviselők ezért a múlt hónapban már megszavaztak egy - ugyancsak kötelező jogi érvény nélküli - határozatot, amelyben felszólították a brüsszeli bizottságot, hogy tárgyalja újra a megállapodást. Álláspontjuk szerint ugyanis az a jelenlegi formájában sérti a tagállamok adatvédelmi jogszabályait. A megállapodás véglegesítéséhez és aláírásához az EP véleménynyilvánító állásfoglalására is szükség van, a parlament azonban ezt nem hajlandó megadni addig, amíg nem zárul le az általa most kezdeményezett bírósági eljárás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK