Drága a békefenntartás

Miniszterelnöki utasításra a Külügyminisztérium felülvizsgálja a magyar szerepvállalásokat a különböző nemzetközi békefenntartó akciókban. Jelenleg tíz országban teljesítenek feladatot magyar katonák, a feladatok között június közepéig kell felállítani fontossági sorrendet, írta a Népszabadság.

Fotó: EPA

A szerepvállalások megvizsgálását egyrészt az anyagiak indokolják, békefenntartásra ugyanis évente 20-25 milliárd forintot költ a Magyar Honvédség. Másrészt az egyre csökkenő létszám mellett a haderő csak korlátozott számban tud külföldre küldeni jól képzett, legalább minimális szinten nyelveket beszélő katonákat. A Népszabadság úgy tudja, a kevésbé fontos missziók közé sorolhatják a Sínai-félszigeten szolgáló 41 békefenntartó feladatait és a Cipruson tevékenykedő 120 főnyi magyar kontingens tevékenységét.

A Sínai-félszigeten jelenleg 39 tagú katonai rendész alegység szolgál egy orvossal és egy összekötő tiszttel. Az alegység felelős a katonai rend és fegyelem fenntartásáért a térségben szolgáló nemzetközi misszió teljes felelősségi körzetében. Cipruson a magyarok járőrözést végeznek a görög és török részt elválasztó területen. Bár mindkettőt az ENSZ finanszírozza, a katonák felszerelése, kiképzése és kiküldése jelentős összegeket emészt föl.

Irak a legdrágább

A békefenntartásban a legnagyobb költség az iraki misszióra jut. A 300 személyes kontingens felkészítése, kiszállítása és utánpótlásának biztosítása havonta egymilliárd forintot vesz igénybe. Ennek sorsa is bizonytalan, ha ugyanis a hónap végéig nem születik új ENSZ biztonsági tanácsi határozat Irakról, a magyar ellenzék nem támogatja a további szerepvállalást. A Népszabadság értesülései szerint ebben az esetben a magyar kormány sem tudja vállalni a felelősséget a magyar szállítóalakulatért.

A körvonalazódó nemzetközi kompromisszum szerint Irakban 2005 végéig maradnának a békefenntartók. Ha Magyarország kivonja katonáit Irakból, aligha kerülheti el, hogy növelje katonái számát az alig veszélytelenebb Afganisztánban, írta a napilap. Ott 50 tagú békefenntartó keretet engedélyezett az Országgyűlés, ez azonban csak egyéni beosztásokra vonatkozik, teljes egységet nem küldhet ki jelenleg a honvédség. A napilap szerint Magyarországra nagy nyomás nehezedik, hogy Afganisztánba küldjön katonákat, mert ott szemben az iraki akcióval, NATO-művelet zajlik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK