Saját magukról vitatkoznak az EP-képviselők

A cigarettásdobozokon a nagy betűs figyelmeztetés a halálra az Európai Parlament képviselőinek döntése alapján került minden paklira. Az elmúlt öt évben a képviselők legtöbbet magáról az Unió működéséről, a hatáskörökről és a fizetésekről vitatkoztak. Ezzel összefüggenek a most véget ért ciklus legfontosabb kérdései: a bővítés, amit sikerült befejezni; és az EU-Alkotmány, aminek véglegesítése már a következő ciklusra maradt. Egyik sem csak az EU-képviselőkön múlt, és sokszor ők sem tudják, hogy meddig terjed a hatáskörük.

Pat Cox, az Európai Parlament eddigi elnöke az 1999-2004-es ciklus képviselőitől májusban búcsúzott el. Az utolsó ülés egyben az egyik első volt, ahol a május 1-én csatlakozott tíz új tagállam képviselői nem csak megfigyelőként, hanem teljes jogú tagként vehettek részt. Cox utolsó strasbourgi felszólalásában épp rájuk terelte a figyelmet. Szerinte a leköszönő parlament legfontosabb feladata a bővítés volt, és ennek eleget tudott tenni. A második fő feladatnak azt tartotta, hogy az EP népszerűbb legyen. 1999-ben rekord alacsony, egyes tagországokban 25 százalék alatti részvétel mellett választották meg az EP-képviselőket. "Hogy a második feladatnak eleget tudtunk-e tenni, az csak június 13-án derül ki." - mondta Cox, aki azóta jelezte, hogy esetleg újra harcba szállna az elnöki tisztségért.

A csatlakozás természetesen nem csak az EP-n múlott, hanem rengeteg kormányközi tárgyaláson, az Unió többi intézményein is. A hatalommegosztás az Unióban sok gondot okozott a képviselőknek. Az elmúlt évben is többször előfordult, hogy az Európai Bírósághoz fordultak ilyen ügyekben. A luxemburgi székhelyű, az EU alkotmánybíróságának számító testületnek kell például kimondania, hogy az Európai Tanács jogosan egyezett-e meg az USA-val az európai utazók adatszolgáltatási kötelezettségéről. A bíróságnak kellett eldöntenie, hogy az EU korrupció ellenes szervezetének joga van-e az EP-képviselők számlái között kutakodni. (A bíróság szerint joga van, a beadvánnyal hozzájuk forduló képviselők azonban úgy vélték, hogy ez sérti autonómiájukat.)

Az EP-képviselők mind több témába akartak beleszólni, a kormányok ellenőrzése alatt lévő Európai Tanáccsal szemben. A két testület közti harc egyik legutolsó jele az volt, amikor elsősorban néppárti kezdeményezésre azzal kezdték a képviselők zsarolni a Tanácsot, hogy ha nem működnek együtt egy korrupció-gyanús ügy kivizsgálásában, akkor rájuk szabadítják az Európai Bíróságot. (A Tanács több millió eurót utalt át egy nem EU-ellenőrzésű számlára, de a pénz hivatalos címzettje az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat volt.)

Az EP zöld frakciója az EU kormányának számító, egyébként az EP által választott Európai Bizottságot támadta, mert a közelmúltban engedélyezték egy svájci cégnek, hogy génkezelt kukoricát szállítsanak az EU-ba. A génkezelt termékek eddig tabunak számítottak, de az USA kereskedelmi háborúval fenyeget, ha az EU nem lazít álláspontján. Az EP három frakciójában is saját platformmal rendelkező zöld képviselők rendszeresen napirendre vették a témát az elmúlt időszakban, de a vita még mindig nem zárult le.

A baloldali és liberális képviselők azt az EU-szabályt támadták sokat, mely egy éve megengedi, hogy a tagállamok, ha akarnak, akkor ujjlenyomatot vegyenek a menekültektől. A rendszert támogató jobboldali frakciók szerint így elkerülhető, hogy a menekültek egymás után több államban is menedéket kérjenek. Szerintük elég lenne, ha mindenkinek a sorsát egységes elvek szerint az az állam döntené el, ahová először betette a lábát az illető. Az egységes menekültpolitikával kapcsolatban nagyon messzi a megegyezés, de visszatérő témája az EP-nek. Az ujjlenyomatokkal kapcsolatos részletkérdés is komoly indulatokat keltett 2004-ben a parlamentben.

Komoly viták folytak az euro-övezethez tartozó országokra vonatkozó szigorú szabályokról. Elsősorban arról, mely szerint megbüntetik azokat a tagállamokat, ahol túl nagy (3 százaléknál magasabb) az államháztartási hiány. Ez a kérdés az EP-vel párhuzamosan a tagországok pénzügyminisztereit is rendszeresen egymásnak ugrasztja.

Az EU alkotmányát összeállító Konventben az EP frakcióinak is vannak képviselőik, az ottani viták is rendszeresen felmerültek a parlament ülésein. A tagországok közti szavazati arányok elosztásától, Isten megjelenéséig az alkotmány előszavában sok kérdésben folyt a vita a strasbourgi ülésteremben.

A képviselők sokat foglalkoztak magukkal is. Tavaly decemberben hosszas viták után tervezetet készítettek, hogy mindannyian egyforma fizetést, havi 8500 eurót (2127312 forintot) kapjanak a következő ciklusban. Most fizetésük megegyezik a hazai parlamentekben dolgozó társaikéval, és ez komoly különbségeket jelent. Míg az olaszok így havi 11 000 eurót keresnek, addig a magyarok csak 761 eurót. A módosítást még nem fogadták el. Arról viszont döntöttek, hogy egy kicsit megszigorítják az elszámolási rendszert, elsősorban a repülőjegyeknél. Az EU fizeti a képviselők utazását, szállását, brüsszeli, strasbourgi, anyaországi és esetleg luxemburgi irodáikat és szakértőiket is. A hatalmas költségtérítések jogosságáról és azok etikus felhasználásáról sokat vitatkoztak, de csak keveset szigorítottak a szabályokon.

A most csatlakozó 10 ország ügyének rendezése óta két országról esett a legtöbb szó az EP-ben: Romániáról és Törökországról. Romániát többször is figyelmeztették az EP-képviselők, hogy leállhat a csatlakozási folyamat. Elsősorban a gyerekek külföldi örökbefogadásának rendezetlensége és a helyhatósági választásról szóló törvény módosítása miatt támadták a román kormányt. (Utóbbi témában az Európai Néppárt és azon belül a Fidesz volt különösen kritikus.) Míg azonban többször is megintették Romániát az európai képviselők, addig Romano Prodi, a Bizottság elnöke megnyugtatta a bukaresti kormányt, hogy nincs veszélyben az ország csatlakozása.

Törökországgal kapcsolatban még elutasítóbb volt a képviselők többsége. Törökország évtizedek óta hiába kéri a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az európai liberálisok és a baloldal egy része viszont támogatja, hogy a török reformokkal párhuzamosan egyre nyitottabb legyen az EU a muzulmán országgal szemben is. Ez elsősorban a német képviselőket serkentette vitára, hiszen ők több millió németországi törököt és kurdot is képviselnek.

Az Európai Parlament több olyan döntést hozott, amelynek hatásával nap mint nap szembesülünk. Egyik közülük a cigarettásdobozokon lévő ijesztő feliratok kötelező használata. Az EP arra is kötelezte a tagállamokat, hogy ingyenes és országosan fogható tévécsatornákon lehessen csak közvetíteni olimpiát, foci VB-t és EB-t, továbbá, amit helyben jelentős közérdeklődére számot tartó sport- vagy politikai eseménynek tartanak. (Magyarországon ide sorolták még a magyar labdarúgó, vízilabda és kézilabda válogatott meccseit is.) Az EP szigorította a káros anyagok kibocsátásának határértékeit is.

Az elmúlt ciklusban négy vizsgálóbizottság kezdte meg működését az EP-ben. A legutóbbi a tengeri hajózás biztonságáért alakult, és a spanyol partoknál elsüllyedt Prestige olajszállító okozta katasztrófa után hozták létre. Korábban bizottságot alakított az EP a marhák száj- és körömfájásos megbetegedése miatt (2202), az emberi géntechnológiával kapcsolatos orvosi szabályok vizsgálatáért (2001-2002) és az úgynevezett Echelon rendszerről, mely az európai üzleti titkok védelmében született. A korábbi ciklusokban működő vizsgálóbizottságok közül különösen fontos volt a kergemarhakórral foglalkozó, melynek javaslatára alakult az EU állategészségügyi hivatala.

Bizonyos esetekben egyes képviselők frakciótól függetlenül is hatalmas vitákat kezdeményeznek. Egy svéd képviselő 2004 elején például arról akart törvényt, hogy az Unió egész területén tiltsák meg a prostitúciót. Más képviselők pedig azt kezdeményezték, hogy az EP ítélje el Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, mert miközben kormányfőként ellenőrizheti a közszolgálati tévét, saját tévétársaságai is vannak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK