Továbbra sincs egyetértés Törökország ügyében

Az EU-tagállamok külügyminiszterei egységesen támogató álláspontot foglaltak el
Bulgária és Románia csatlakozásával, valamint a Horvátországgal megkezdendő tárgyalásokkal kapcsolatban, továbbra sem tudtak azonban egyetértésre jutni Törökország ügyében.

A miniszterek tanácsának ülése után Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcson Horvátország valószínűleg nem csak a tagjelölt státusát kapja meg, hanem a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját is. A csúcs záró következtetéseinek tervezete szerint az unió a jövő év elején kezdené meg a tárgyalásokat Horvátországgal.

A két tárgyaló tagjelölt közül Bulgáriával az unió az EU-bolgár társulási tanács kedden esedékes ülésén hivatalosan is lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, miután valamennyi tárgyalási fejezetről sikerült megállapodásra jutni. Bulgáriához képest Románia néhány fejezetnyi lemaradásban van, de a tagállamok többségének álláspontja szerint ez sem indokolja, hogy a két országot a csatlakozás időpontja szempontjából különválasszák.

Törökország csatlakozási kilátásait illetően két kérdésben sem alakult ki egyetértés a tanácsülésen. Diplomáciai források szerint Ausztria azzal érvelt, hogy e tekintetben nemcsak az uniós tagság koppenhágai ismérveit kell figyelembe venni, hanem azt a további tényezőt is, maga az unió képes-e bizonyos országokat vagy országcsoportokat saját cselekvőképessége meggyengülése nélkül befogadni. A másik problémát az EU és Törökország között fennálló vámunió okozza, mert ezt a bővítések egymást követő hullámaiban nem egyformán terjesztették ki a csatlakozó országokra. A vele kapcsolatos kérdéseket a csatlakozási szerződésekhez mellékelt külön jegyzőkönyvekben rendezték, és minden esetben a két fél alkuján múlt, hogyan alkalmazták őket az újonnan taggá vált országokra. A vita most arról folyik, hogy a vámunió automatikusan kiterjedjen-e a jelenlegi unió egészére, vagy pedig továbbra is az eddigi mechanizmus maradjon érvényben. Görögország és Ciprus az előbbi változatot szorgalmazza, Törökország viszont úgy véli, hogy amíg ilyen értelmű egyoldalú kötelezettséget nem vállal, addig azt nem is lehet rajta számon kérni.

A huszonötök között ez ügyben fennálló nézeteltérések miatt Törökország ügye lesz az egyik olyan téma, amelyben nem kerül egységes álláspont az állam- és kormányfők elé a hét végi csúcson.

Bársony András elmondta, hogy a visegrádi négyek, valamint Ausztria és Szlovénia közös, hivatalosnak nem minősülő dokumentumot terjesztett elő az ülésen a koszovói helyzet normalizálásáról. Az ENSZ-ben is előterjesztendő dokumentum szerint ennek elengedhetetlen feltétele a kisebbségi jogok hosszú távra szóló és megnyugtató szavatolása, gazdaságilag a privatizáció és a piacgazdaság megteremtése, az oktatásban pedig olyan politika érvényre juttatása, amely e területen is garantálja az etnikumok egyenjogúságát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK