Hiába veszekedtek éjfélig Európa vezetői

Hiába vitatkoztak még éjfél után is az európai kormányfők Brüsszelben, nem tudtak megállapodni, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. A legmagasabb EU méltóságra egy liberális, szorosabb együttműködést akaró belga, és egy lazább szövetséget akaró, konzervatív brit volt a két legesélyesebb jelölt. Ha péntek estig sem döntenek, akkor egy hónapon belül újra kell találkozniuk Európa vezetőinek.

Az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tagjai csütörtökön hiába tárgyaltak órákon át. Éjfél után döntés nélkül vonultak vissza brüsszeli szállodáikba. Nem sikerült jelöltet állítaniuk ugyanis a legfontosabb EU-tisztségre, az Európai Bizottság elnöki posztjára. Bertie Ahern ír miniszterelnök, aki soros elnökként vezeti a tárgyalásokat, péntek reggel azt mondta, hogy talán csak egy újabb csúcson sikerül dönteni. Európa vezető politikusainak július 20-ig dönteniük kell, mert akkor már az Európai Parlament fog szavazni a jelöltről. Pénteken már az alkotmányról lesz szó, majd este újra megpróbálkoznak bizottsági elnököt találni, de lehetséges, hogy mindkét döntés elmaradhat. A pesszimista csütörtök éjszakai és péntek reggeli hírek után csütörtök kora délután Pat Cox nyilatkozott először bizakodóan. Az Európai Parlament leköszönő elnöke szerint mégiscsak lesz megegyezés, de konkrétumokat nem közölt.

Az Európai Bizottság elnöke vezeti azt a testületet, mely az EU törvénytervezeteit az Európai Parlament elé terjeszti, majd felügyeli azok végrehajtását. A Bizottság elnökét öt évre választják. Személyét a tagállamok vezetői jelölik, de el kell fogadnia a jelöltet az EP-képviselőknek is.

Bertie Ahern a megegyezés érdekében külön-külön és együtt is tárgyalt tegnap a tagországok vezetőivel, mindhiába. Azt mondta, összesen nyolc-kilenc név merült fel, de egyik sem kapta meg a minősített többséget. A két legnagyobb esélyes Guy Verhofstadt és Chris Patten.

Verhofstadt Belgium miniszterelnöke, a Flamand Liberális és Demokrata Párt politikusa. Tovább erősítené az európai szövetséget, mely hosszabb távon az EU-t egységes állammá emelheti. Nagyon ellenezte az iraki háborút, és 2000-ben egyik fő szorgalmazója volt Ausztria kiközösítésének, mert kormányra került Bécsben az idegenellenes Szabadságpárt.

Fotó: EPA
A Tanács brüsszeli központja

Chris Patten brit konzervatív politikus, mostanáig az Európai Bizottság külügyi biztosa volt. 1992-97 között ő volt Hong Kong utolsó kormányzója. Támogatta annak idején az iraki háborút. Pártja nem támogatja, hogy bevezessék az eurót Nagy-Britanniában, és egyébként is lazább, inkább gazdasági, mint politikai együttműködést vár az EU-tól.

Verhofstadt fő támogatója a francia és a német kormány, Patten mellett pedig az britek és az olaszok állnak ki  nagyobb tagállamok közül. Érdekes, hogy két vegyes politikai kötődésű páros áll szemben egymással: Franciaországban jobboldali, Németországban baloldali, illetve Nagy-Britanniában baloldali Olaszországban pedig jobboldali kormány van hatalmon.

Chris Pattent eredetileg az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt jelölte. Az Európai Néppárt magának követeli a jelölés jogát, mert megnyerték az EP-választást, ez azonban több kormányt (például a franciát) még akkor sem érdekel, ha saját pártjuk szintén a néppárthoz tartozik.

Pénteken az európai alkotmányról vitatkoznak a vezetők. Az alkotmánytervezetet már decemberben el a karták fogadni, de akkor a spanyol és lengyel kormány megakadályozta ezt, a minősített többségi szavazás új rendszere miatt. Nem tetszett nekik, hogy a fontos döntésekhez a tagállamok 50 százalékának úgy kell egyetértenie, hogy az egyetértők területén lakjon az Unió lakosságának 60 százaléka. A számokat azóta 5-5 százalékkal megemelték, és a spanyolok és a lengyelek hajlanak is a kompromisszumra. (Spanyolroszágban december óta kormányváltás volt, Lengyelországban pedig kormányválság van.) A kisebb államok érdekében esetleg bevezetnék a blokkoló kisebbség intézményét. E szerint ha négy állam nem ért egyet egy közös döntéssel, akkor egyszer, megfontolásra még újra napirendre kellene venni az ügyet. A szavazási rendszer azonban most is kerékkötője lehet az alkotmány elfogadásának, mert e finomításokkal együtt sem tetszik az osztrák és a finn vezetésnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK