Önvédelemből képez kurd kommandókat Izrael

Kommandókat képez ki és más titkos akciókat is folytat az izraeli titkosszolgálat a Közel-Kelet kurdok lakta területein - írja a New Yorker magazin. A lap szerint a zsidó állam ezzel próbálja megóvni magát az iraki káosz hatásaitól, például a megerősödő Irántól. Félő azonban, hogy az akciók nemcsak tovább akadályozzák az iraki stabilitás megteremtését és elidegenítik Izrael legfőbb helyi szövetségesét, Törökországot is, hanem a kurdok függetlenedési törekvéseinek támogatása az egész térség ingatag egyensúlyát veszélybe sodorhatja.

Az izraeli hadsereg és a titkosszolgálat komoly aktivitást mutat a kurdok lakta  területeken, Iránban, Szíriában és Irakban. Az izraeliek kurd kommandókat képeznek ki, és titkos műveleteket hajtanak végre. Az akcióban magukat üzletembereknek kiadó Moszad-ügynökök is részt vesznek, akik nem minden esetben tartják maguknál izraeli útleveleiket. Erről a New Yorker magazin számolt be hétfőn. Az írás szerzője, a Pulitzer-díjas riporter, Seymour Hersh magukat megnevezni nem kívánó izraeli, amerikai és török titkosszolgálati forrásokra hivatkozott.

Hersh szerint Izrael azt követően döntött a kurdisztáni akciókról, hogy tavaly nyáron kiderült, az amerikaiak iraki beavatkozása sikertelen, és nem tudják stabilizálni a megszállt országot. Az iraki káosz miatt pedig igen megerősödhet Irán szerepe a térségben. Izrael különösen attól tart, hogy Irán atomfegyvert fejleszt.

Tavaly ősszel Ehud Barak volt izraeli kormányfő állítólag azt mondta Dick Cheney amerikai alelnöknek, hogy az USA vesztett Irakban. Izrael pedig "rájött, hogy nem lehet megnyerni a megszállást" és Amerikának már csak egy lehetősége van, mégpedig hogy "megválassza megaláztatásának mértékét". A New Yorker szerint Izrael tavaly júliusban léptette életébe a "B tervet", hogy megóvja magát az amerikai kudarc okozta káosz hatásaitól.

Hersh értesüléseit a washingtoni izraeli követség szóvivője cáfolta. Mark Regev szerint "A történet egyszerűen nem igaz, és az érintett kormányok is tudják ezt". Kurd illetékesek és az amerikai külügyminisztérium pedig nem kívánta kommentálni az ügyet. A CIA egyik magas rangú munkatársa ugyanakkor elárulta a New Yorkernek, hogy az amerikai titkosszolgálat tud az izraeli jelenlétről Kurdisztánban.

Hersh szerint Izrael célja egyrészt a kurd haderő olyan mértékű megerősítése, hogy ellensúlyozza a síita milíciák erejét, másrészt hogy olyan bázist hozzon létre Iránban, ahonnan könnyen szemmel tudják tartani az atomfegyver-előállítással gyanúsított iráni üzemeket. Egy volt izraeli titkosszolgálati tiszt szerint hazája a kurdokkal való szövetkezéssel "szemeket és füleket szerez Iránban, Irakban és Szíriában. A kérdés azonban az, hogy mit szól Irán, ha a létrejön egy szoros izraeli kapcsolatokkal rendelkező független Kurdisztán?"

A kurd szeparatisták támogatásával azonban Izrael könnyen elidegenítheti egyik legfontosabb társágbeli szövetségesét, Törökországot, és emellett komoly akadályokat gördít az iraki stabilitás helyreállítása elé. "Ha az egész eredménye egy megosztott Irak, az csak további vért, könnyeket és fájdalmat hoz a Közel-Keletre" - mondta a New Yorkernek egy vezető török tisztviselő.

A CIA volt vezetői által kiadott Intel Brief nevű titkosszolgálati hírlevél e hónap eleji száma szerint az izraeli akciók egyre nagyobb próbatételnek teszik ki az izraeli-török kapcsolatokat, amelyeket már eleve beárnyékolt az iraki háború. "A törököket egyre inkább aggasztja a növekvő izraeli jelenlét Kurdisztánban, és azon kurd törekvések bátorítása, melyek egy önálló kurd állam megteremtését célozzák."

A kurd függetlenség támogatása azonban nem csak a Törökországgal fennálló izraeli szövetséget veszélyezteti, hanem az egész térség ingatag egyensúlyát és emberek millióinak életét is. Kurdok laknak ugyanis Irakon és Törökországon kívül Iránban és Szíriában. Egy török titkosszolgálati illetékes szerint a kurd függetlenség katasztrófát okozna a térségben. "A jugoszláviai lecke arra tanított meg minket, hogy ha egy országnak függetlenséget adsz, mindenki azt akarja majd. Kirkuk válhat Irak Szarajevójává. Ha történik ott valami, lehetetlen lesz megfékezni a válságot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK