A NATO vezetés szerint az utóbbi időben komoly előrelépés történt a szövetség és Oroszország kapcsolatában. Moszkva szerint azonban a viszony nem javult annyira, hogy Putyin orosz elnök is részt vegyen a szövetség isztambuli csúcstalálkozóján, ezért Oroszország csak külügyminiszteri szinten képviseltette magát. Moszkva elsősorban a balti államok NATO tagsága miatt bekövetkezett geopolitikai változásokat rója fel a szövetségnek, ugyanakkor támogatja azt, hogy a NATO szerepet vállaljon az új iraki hadsereg kiképzésében.

 

Az elmúlt fél évben lényegi előrelépés történt a NATO és Oroszország kapcsolatrendszerében - szögezte le hétfőn Isztambulban  Jaap de Hoop Scheffer, a katonai szövetség főtitkára. A főtitkár a NATO-találkozók immár hagyományos kísérőeseményén, a NATO-Oroszország Tanács ülésén beszélt, konkrétumokat is említve a szerinte javuló kapcsolatokról: eszerint Moszkva felajánlotta, hogy bekapcsolódik a katonai szövetség földközi-tengeri járőrszolgálatába, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó Active Endeavour-hadműveletbe (amit az isztambuli csúcs résztvevői hétfőn el is fogadtak), illetve hogy a két fél nemrégiben közös gyakorlatot végzett az esetleges terrorista merényletek és a különböző természeti katasztrófák következményeinek felszámolására.

Oroszország részéről azonban visszafogottabban látják ezt a kapcsolatrendszert: a meghívás ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jött el Isztambulba, s így a tanácsülést államfői helyett csak külügyminiszteri szinten tartották.  Az orosz ellenérzéseknek több forrása van: először is a NATO idén történt bővítése, amelynek keretében első ízben kerültek be a katonai szövetség tagjai közé volt szovjet tagköztársaságok (Lettország, Litvánia és Észtország.)

Emellett - a három balti állam légvédelmének hiányosságaira hivatkozva - március vége óta NATO-vadászgépek járőröznek e térségben, s ezzel a NATO megjelent Oroszország határainak tőszomszédságában.

S végül gondot okoz a NATO-orosz kapcsolatokban az is, hogy az európai hagyományos fegyverzetet korlátozó CFE-szerződésnek e három balti ország nem tagja, s Moszkva szerint ezt a tényt a katonai szövetség kihasználhatja fegyverek odatelepítésére.

Mindennek ellenére tény - s ezt az isztambuli tanácskozáson  az orosz delegációt vezető külügyminiszter, Szergej Lavrov is elismerte -, hogy a NATO és Oroszország kapcsolatai az elmúlt egy évtizedben gyökeres átalakuláson mentek át. A NATO és a Szovjetunió évtizedekig egymás ellensége volt, de a Szovjetunió felbomlása, a hidegháború befejeződése ezen a téren is jelentős változásokat hozott.

A NATO miniszteri tanácskozásain immár évek óta rendszeresek a katonai szövetség és Oroszország képviselőinek különtalálkozói, 2002 májusában pedig Rómában létrehozták NATO-Oroszország Tanácsot, amely minőségileg új  szintre emelte a két fél kapcsolatait. Az új testületben a  NATO-országok és Oroszország egyenlő partnerekként lépnek fel a  terrorizmussal, a tömegpusztító fegyverek elterjedésével és sok más  veszéllyel szemben, s politikájukat rendszeres tanácskozásokon egyeztetik.

Lavrov egyébként az isztambuli találkozót követő sajtóértekezleten üdvözölte a NATO aznapi döntését, hogy bekapcsolódik az iraki biztonsági erők képzésébe - feltéve, ha ezzel sikerül stabilizálni az iraki helyzetet. Ugyanakkor közölte: nincs szó arról, hogy Oroszország is hasonló lépést tegyen.