Ahogy közeledik a gázai kivonulás tervezett kezdete, Izrael egyre elkeseredettebb erődemonstrációkkal próbálja bebizonyítani, hogy uralja az egyébként palesztinok által ellenőrzött Gázai övezetet. A területen, ahol 7000 zsidó telepes él másfél millió palesztin között, az utóbbi hetekben több sikertelen akciót hajtott végre az izraeli hadsereg. Az akciókkal, valamint azzal, hogy a kivonulás mellett újabb telepek létesítésére adott engedélyt, Saron magára haragította legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államokat. Ugyanakkor a gázai kivonulás Jasszer Arafat palesztin elnök pozícióit is megingathatja.

Izrael az utóbbi hetek kemény fellépése után visszakozni kényszerült a Gázai övezetben. Ahogy közeledik az izraeli telepek felszámolásának határideje, a területen Saron izraeli miniszterelnök egyre elkeseredettebben próbálja bebizonyítani, hogy a kivonulás ellenére Izrael az úr az övezetben.

A Gázai övezetet Izrael az 1967-es háború óta tartja megszállva. Az ENSZ soha nem ismerte el a terület izraeli megszállását, ennek ellenére a zsidó állam telepeket létesített Gázában. Az övezetben élő mintegy másfél millió palesztin 30 százaléka lakik az ENSZ által létesített menekülttáborokban, őket az izraeli hadsereg űzte el otthonaikból, a zsidó állam alakulásakor. A Gázai övezet fölötti ellenőrzést az oslói szerződés elvileg a palesztinoknak juttatta, azonban rendszeresek az izraeli betörések.

A palesztinok közt élő 7000 zsidó telepes megvédése óriási pénzt és katonai potenciált emészt fel, ezért Saron miniszterelnök az év elején felvetette, hogy a Gázai övezetet ki kellene üríteni. Ha ugyanis nincsenek telepesek, az izraeli katonáknak nem kell bemenniük a palesztinok közé, elég, ha a határokat védik. A javaslat majdnem a jobboldali kormány teljes széteséséhez vezetett, ugyanis az ultrakonzervatív ortodox pártok nem hajlandók feladni semmilyen zsidók által lakott települést.

Az enyhülés jele, hogy Izrael újra megnyitotta a rafahi határátkelőt pénteken. A zsidó állam katonái két hete zárták le a határátkelőt biztonsági okokra hivatkozva. A határzár miatt több mint kétezer ember rekedt a senki földjén, akiket az egyiptomi Vörös Félhold látott el élelmiszerrel az utóbbi hetekben. A humanitárius válsággá dagadó határzár miatt az Egyesült Államok is arra sürgette Izraelt, hogy oldja föl a határzárat.

Kivonult az izraeli hadsereg az észak-gázai Bét Hanún városából is. A katonák akkor szállták meg a várost, amikor egy rakéta néhány hete megölt két izraelit a Gázai övezet határán fekvő Szderót városában. A hadsereg azért vonult be Bét Hanúnba, hogy kézre kerítse azokat a harcosokat, akik újabban rakétákkal lövik az övezet határán lévő zsidó településeket.

Az akció sikertelenül zárult, az izraeli katonák egyetlen rakétás palesztint sem fogtak el, a rakétatámadások pedig napi jelleggel folytatódtak. Ugyanakkor a BBC News tudósítója szerint az izraeli hadsereg jelentős pusztítást hagyott maga után a városban és környékén. Az utakat tönkretették a tankok lánctalpai. A katonák bulldózerekkel rongálták meg a város házait, és lerombolták a város határán álló gyárat. A harckocsik letaposták a palesztinok kertjeit.

Abban, hogy a sikertelen akciók után nem erőlteti a további katonai jelenlétet a Gázai övezet palesztin területein, szerepe lehet annak, hogy a kerítésépítés és az új telepépítések miatt nemzetközileg elszigetelődött Saron nem akarja magára haragítani megmaradt szövetségeseit.

A teljesen Izrael-pártinak tekinthető Egyesült Államok is rosszallását fejezte ki, amikor kiderült, hogy mire az izraeli parlament hosszas küzdelem után elfogadta Saron miniszterelnök kivonulási tervét, újabb telepépítési tervet készített. A tervezetet két hónapja hagyta jóvá a miniszterelnök és Saul Mofaz védelmi miniszter, de csak néhány napja hozták nyilvánosságra. A gázai kivonulással párhuzamosan Saron 600 új otthon építését hagyta jóvá Ciszjordániában.

Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael tartsa be a békefolyamat "útitervében" foglaltakat, jelesül, hogy ne építsen több telepet. Jelenleg 400 000 telepes él Ciszjordániában és Gázában, 130 államilag engedélyezett telepen.

Ugyanakkor létezik 100 olyan telep, amelyek építésére a kormányzat ugyan nem adott engedélyt, de mégsem léptek föl erővel a telepek kiürítése ellen. Ezen telepek közül 60 létesült Saron kormányzása alatt. A telepek fenntartása 500 millió dollárt emészt fel, ebben az összegben még nincs benne a telepek őrzésének a hadsereget terhelő költségei - írja a Hárec izraeli napilap

Saron hónapok óta alkudozott az ellenzékkel, hogy az azonnali kivonulás helyett többlépcsős rendszerben ürítsék ki a Gázai övezetet. Az elfogadott határozat értelmében a hétezer izraeli telepesnek 2005-ig kell elhagynia otthonait. A többlépcsős kivonulással egy időben az izraeli hadsereget is kivonnák az övezetből. Ugyanakkor továbbra is izraeli katonák őriznék az övezet határát és partvidékét. A folyamat viszonylagos felgyorsításáért cserébe az ellenzéki Munkapárt nem kezdeményez korrupciós vizsgálatot a miniszterelnök ellen.

Saronék még a telepesek kárpótlására is kidolgoztak egy javaslatot. Ennek értelmében azok, akik négy évnél hosszabb ideje éltek a telepeken, Izrael területén kapnának új otthonokat és megfelelő kárpótlást. Azok, akik négy évnél kevesebb időt töltöttek a telepeken, csak a házukkal egyenértékű anyagi kárpótlást kapnának az államtól. A közösségeknek felajánlott területeket úgy válogatják össze, hogy az emberek továbbra is együtt lakhassanak.

A gázai kivonulás terve ugyanakkor jelentősen megingatta Jasszer Arafat pozícióját. A palesztin elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az övezet fölötti ellenőrzést mozgalmának, a Fatahnak a "régi gárdája", vagyis harcostársaiból összeválogatott közvetlen alkalmazottai vegyék át. A gázai menekülttáborokban felnövekedett újabb generáció viszont maga szeretné kézbe venni az ügyeket, és nem kér a szerinte korrupt "régi gárdából". Ezért törtek ki összecsapások Gáza városában, amikor Arafat unokatestvérét nevezte ki biztonsági főnöknek. Noha a harcok befejeződtek a palesztinok között, a fiatalok minden bizonnyal megpróbálják még az izraeli kivonulás előtt eldönteni, hogy ki az úr a Gázai övezetben.