Hetvennégyen meghaltak, mikor ismeretlenek három aknát lőttek ki a kúfai nagymecsed udvarán gyülekező síiták közé. Szemtanúk szerint az iraki nemzeti gárdisták voltak a támadók, ezt azonban az iraki kormány tagadja. Eközben Nedzsefbe érkezett Szisztani nagyajatollah, az iraki síiták legbefolyásosabb vezetője, hogy közvetítsen Moktada asz-Szadr hívei és a kormányzat között. Szadr több száz híve eközben a várso kapuinál várakozik

Fotó: EPA
Szisztani hívei

Nagy reményeket keltett az iraki síiták legbefolyásosabb vezetőjének, Ali asz-Szisztáni nagyajatolláhnak megérkezése Nedzsefbe, ahol már három hete ádáz harcot vívnak a síita lázadók az amerikai erőkkel.

Az iraki kormány 24 órás tűzszünetet hirdetett a közvetítésre vállalkozó főpap Nedzsefbe érkezésétől kezdődően, hogy a síita vezetőnek lehetősége nyíljon a válság megoldására. A csütörtök délután életbe lépett fegyvernyugvással összhangban, az iraki kormány kérésére az amerikai hadsereg átmenetileg ugyancsak leállította a síiták szent városában indított átfogó támadását.

Szisztáni megkezdte a tárgyalásokat a lázadás kirobbantójának tartott radikális hitszónok, Muktada asz-Szadr képviselőivel, akinek fegyveres hívei az Ali imám mauzóleumát övező szent negyedben sáncolták el magukat.  Szisztáni felhívására több mint 10 ezer ember vonult a főpapot követve Nedzsefbe, a békeerőfeszítéseket azonban beárnyékolta az újabb erőszakhullám, amelyben több mint 100 ember vesztette életét síiták lakta városokban.

A Nedzseffel szomszédos Kúfa mecsetét ért aknagránát-támadásban és a Kúfából Nedzsefbe menő országútra zúdult golyózáporban kórházi adatok szerint csütörtök délelőtt mintegy 100 ember lelte halálát, akik a Szisztáni kezdeményezte békemenethez akartak csatlakozni. A sebesültek száma megközelíti a 380-at. Egyelőre nem világos, hogy ki lőtt a tömegbe. Néhány túlélő az iraki nemzeti gárda tagjait kárhoztatták, a vádat azonban mind az átmeneti kormány, mind a nedzsefi tartományi kormányzó, Adnán asz-Szurfi visszautasította. A kormányzó Abu Muszab az-Zarkávi terrorcsoportjára hárított a felelősséget a vérfürdőért.

A békemenet résztvevői, akik elsősorban Kerbelából és más síita városokból indultak útnak Nedzsefbe, Szisztáni embereitől biztonsági okokból olyan utasítást kaptak, hogy álljanak meg a város kapui előtt emelt rendőrségi torlaszoknál. Arab riporterek szerint még Szisztáni konvoját is lőtték, amikor behajtott Nedzsefbe, de a gépkocsioszlopban senki sem sérült meg.

Szemtanúk ezzel szemben arról számoltak be, hogy Szisztáni legkevesebb 15 követője meghalt és 65 megsebesült, amikor a várakozó tömeghez csapódott fegyveresek lövöldözni kezdtek a sokaságot kordában tartani próbáló rendőrökre, akik viszonozták a tüzet.
 
Értesülések szerint a nagyajatolláh megpróbálja rábírni Szadr harcosait, hogy távozzanak a mecsetből, ezen kívül a jövőben nem mutatkozhatnának fegyveresen Nedzsef és Kúfa utcáin. Hasonló szabályban állapodtak meg néhány hónapja Kerbela lakóival. "Szadr tudomásul vette Szisztáni minden feltételét" - mondta Szadr szóvivője, Ahmed as-Sajbáni.

A Londonban szívműtéten átesett Szisztáni lábadozását félbeszakítva, szerdán érkezett vissza Irakba, hogy közvetítsen a nedzsefi válságban. A tárgyalásokat a város peremén, titkos helyen tartották, alakulásáról estig nem szivárogtak ki információk. Jóllehet a nedzsefi rendőrség ígéretet tett a 24-órás tűzszünet betartására, a város egyes negyedeiben még hallani lehetett szórványos lövöldözések zaját.

Eközben azonban tovább folytatódtak a harcok a szent városban, az Ali Imám szentély körül, ahova Moktada asz-Szadr hívei bevették magukat. Csütörtökön amerikai tankok és helikopterek lőtték a síita lázadók állásait. Páncélozott járművek a mecset déli bejáratához vezető út végén foglaltak el állásokat, a szentéllyel szomszédos háztetőket pedig amerikai mesterlövészek lepték el - az al-Dzsazíra jelentése szerint. A lövedékek tépázta mecset nyugati oldalán alig húszméteres távolságra várakoznak az amerikai tankok.

MTI/[origo]