New York fegyverben áll a republikánusok miatt

New York 37 ezer rendőre hónapokon át készült arra, hogy megvédje a Republikánus Párt négynapos konvencióját és a nagyvárost a terrortámadásoktól, és megfékezze a rendezvény alkalmából várható nagyszabású tiltakozó megmozdulások szélsőséges elemeinek erőszakos kilengéseit.

A rendőrség minden elővigyázatossági intézkedést meghozott parancsnoka, Raymond Kelly szerint. A Madison Square Garden környékéről még a postaládákat és szemetes kukákat is eltávolították. A koncertcsarnok alatti forgalmas vasútállomásra, a Penn Stationre tartó vonatokat 300, erre a célra mozgósított kutyával szimatoltatják végig robbanóanyag után kutatva mind az induláskor, mind pedig röviddel azelőtt, hogy a városba érkeznének. Rendőrök ezrei őrzik a hidakat, alagutakat, a nevezetes magas épületeket és a metrót, míg Manhattan körül a Hudson és az East River vizén kisebb naszádok járőröznek.

Michael Bloomberg New York-i polgármester ígérete szerint nem fognak spórolni a biztonsági intézkedéseken és semmit sem bíznak a véletlenre, hanem szüntelen éberséggel védik és őrzik a várost. A konvenció biztosításának a költségeit 76 millió dollárra becsülik, ebből 56 milliót a szövetségi kormány áll, a többit pedig a város.

A belbiztonsági minisztérium a Republikánus Párt New York-i konvencióját, akárcsak a Demokrata Párt július végi bostoni jelöltállító gyűlését "különleges országos eseménynek nyilvánította". Kelly rendőrfőnök mintegy 250 ezer tüntetővel számol, a tömegbe különféle értesülések szerint 1000-1500 bajkeverő vegyülhet el.

A New York-i rendőrség tüntetőket alakító rendőriskolások közreműködésével gyakorolta a tömegoszlatást, a zavarkeltők kiemelését, és szükség esetén a dobhártyán szúró fájdalmat okozó akusztikai eszközöket is bevet a rendzavarók ellen.

A legnagyobb csoport, az Együtt a Békéért és az Igazságért negyedmillió tüntető számára kért engedélyt a hatóságoktól, amelyek mindenesetre nem járultak hozzá ahhoz, hogy a nagygyűlést a Central Parkban tartsák.

A lapok a Demokrata Párt 1968-as chicagói jelöltállító gyűlésére emlékeztetnek, amikor nagyszabású tüntetések zajlottak a városban a vietnami háború ellen. A konvenció Lyndon B. Johnson alelnökét, Hubert Humphrey-t választotta elnökjelöltnek, aki azután alulmaradt a republikánus Richard Nixonnal szemben, s a vereségéhez feltehetően az utcai kilengések is hozzájárultak. A háborúellenes csoportok most azt mérlegelik, hogy mi viszi inkább előre ügyüket, dühük maximális kimutatása, vagy pedig az, ha a tüntetésnek olyan formáját választják, amely nem jár azzal a kockázattal, hogy Bush elnök támogatottságát növeli.

New York-ban már szombaton megkezdődtek a tüntetések: több ezren tüntettek az abortusz joga mellett. Vasárnap délutánra nagyszabású tüntetést hirdettek meg, amelyre a szervezők negyedmillió embert várnak.