Hivatalosan is a Kreml jelöltje nyert Csecsenföldön

2004.08.30. 17:31

A szavazatok 74 százalékával Alu Alhanov oroszbarát csecsen politikus nyerte a csecsenföldi elnökválasztásokat. A hivatalos bejelentés szerint a csecsen szavazók 85 százaléka ment el voksolni, ám ezt az adatot független megfigyelők és a vesztes jelöltek is kétségbe vonják. Egy emberi jogvédő szervezet egyenesen hamisításnak nevezte a választások eredményét, mivel szerintük olyan kevesen szavaztak, hogy nem is lehetett volna érvényes a szavazás.

A Kreml által támogatott Alu Alhanov belügyminiszter a leadott voksok csaknem 74 százalékával nyerte meg a csecsenföldi elnökválasztást - jelentette be a választási bizottság elnöke hétfőn, miután összesítették a szavazókörök adatait. Független megfigyelők ugyanakkor kétségbe vonták az eredményeket.

Az Alhanov után következő jelölt, Movszar Hamidov biztonsági tiszt alig hat százalékot kapott, a többi öt pedig még kevesebbet - derült ki Abdul-Kerim Arszahanov választási bizottsági elnök grozniji sajtótájékoztatóján. A közel 600 ezer választásra jogosult több mint 85 százaléka részt vett a voksoláson - tette hozzá Arszahanov.

Hamisítás és színjáték

Független megfigyelők (jogvédők és tudósítók) több vesztes jelölttel együtt ugyanakkor kétségbe vonták a hivatalos eredményeket, elsősorban a toronymagas részvételi adatot. A Memorial emberi jogvédő központ helyszínen tartózkodó munkatársa szerint például "valójában nem volt elnökválasztás" a köztársaságban. "Ha ez korrekt választás lett volna, akkor érvényteleníteni kellett volna az alacsony részvétel miatt. Minden egyéb hamisítás. Voltaképpen bűncselekmény, amikor ilyen magas számokat tesznek közzé olyan emberekről, akik állítólag szavaztak" - mondta Uszam Bajszajev az Eho Moszkvi rádiónak.

Bajszajev, és a másodikként befutó jelölt, Hamidov szerint egy szavazóhelyiséget hamis szavazócédulákkal töltöttek fel. A Memorial megfigyelői orosz lapok tudósítóival együtt igen lanyha választói érdeklődésről számoltak be a kihalt Groznijban és más csecsen településeken. "A győztes neve előre ismert volt. Ez a tény, valamint a felkelők terrorfenyegetései és a szép idő elvették a csecsenek kedvét attól, hogy az urnákhoz járuljanak" - állapította meg a Kommerszant, amelynek csecsen tudósítója könnyűszerrel voksolt négy grozniji szavazókörben is.

Színjátéknak nevezte a választást az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője is, aki nem hivatalos megfigyelőként tartózkodott Csecsenföldön. Andreas Gross szerint Oroszországnak kiterjedt autonómiát kellene adnia tagköztársaságának, és a függetlenség kérdését 15 évig nyitva kellene hagyni.

Nagyobb gazdasági függetlenséget akar Alhanov

Alhanovot, a szeparatista felkelők által egy májusi merényletben megölt Ahmad Kadirov utódát két héten belül beiktatják elnöki tisztségébe. Ekkor alakul meg az új kormány. Alhanov jelezte: megtartja tisztségében Szergej Abramov kormányfőt és első helyettesét, a 27 éves Ramzan Kadirovot. A megölt elnök fia és rettegett milíciájának vezetője, Csecsenföld erős emberének számít. A Gazeta szerint Alhanov megesküdött a Koránra: 2,5 év múlva átadja a kormányrudat Ramzan Kadirovnak, aki akkorra eléri az elnöki korküszöböt (30 év).

Az új elnök szorgalmazta, hogy Csecsenföld kapjon nagyobb szabadságot gazdasági téren, különösen ami az ott kitermelt kőolajból származó bevételeket illeti. Vlagyimir Putyin orosz elnök már beleegyezett, hogy a tagköztársaság - amely jelenleg ezeknek a jövedelmeknek 49 százalékát szedheti be adóként, illetve kapja vissza segélyként a szövetségi államkasszából - megtarthassa teljes olajprofitját.

Szuronyok segítségével

Alhanov a lehetőségét is kizárta annak, hogy tárgyalást folytasson a Moszkva által hatalmát és tisztségét vesztettnek nyilvánított Aszlan Maszhadov egykori államfővel, akit a csecsenföldi fegyveres csoportok sok tagja máig elnökének tekint.

A német poltikusok zöme úgy véli, hogy Alhanov csak az orosz szuronyok segítségével tarthatja fenn hatalmát. Ezért a terrorcselekmények alighanem folytatódnak, s Csecsenföld instabilitása fennmarad - mondta egy német szakértő a Nyezaviszimaja Gazetának.

Maszhadov képviselője londoni közleményében felhívta a nemzetközi közösséget: nyilvánítsa törvénytelennek az orosz megszálló hatalom által - hadműveletek, szigorú cenzúra és a civil lakossággal szembeni terror közepette - rendezett választást. Ahmed Zakajev szerint "a mai Csecsenföldön éppoly képtelenség lenne választásról beszélni, mint a varsói gettóban vagy a sztálini GULAG-on".

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK