Kilenc halottja van már az iskolai túszejtésnek

2004.09.01. 9:14

Észak-Oszétia, amelynek egyik iskoláját terroristák egy csoportja szerda reggel hatalmába kerítette, és a különböző jelentések szerint 120-400 embert - diákokat, tanárokat, szülőket - ejtett túszul, az Orosz Föderáció egyik legkisebb köztársasága.

A Kaukázus középső részén, a legmagasabb európai csúcsok - az 5613 méteres Elbrusz és az 5047 méteres Kazbek - között 8000 négyzetkilométeren elterülő köztársaságnak közel 700 ezer lakosa van, mind ortodox keresztények. Hatvan százalékuk oszét, harminc orosz.

Az 1920 és 1924 között Hegyi Autonóm Köztársaságnak nevezett terület 1924 júliusában autonóm területi, majd 1936 decemberében autonóm köztársasági státust kapott. Fővárosa Vlagyikavkaz.

A Szovjetunió felbomlása után nem sokkal, 1992-ben ingusföldi csapatok megtámadták a szomszédos Oszétiát, mert a csecsenekkel rokon ingusok maguknak követelnek egy területet Vlagyikavkaz körül. Oszétia a véres konfliktusban Moszkva segítségével visszaverte a támadást. A harcoknak több száz halálos áldozata volt, és Oszétiából elmenekült az ott élő ingusok legtöbbje. A két köztársaság azóta sem kötött békét egymással.

Ahogyan az egész orosz Kaukázus, Észak-Oszétia is szenved az orosz-csecsen konfliktustól. A térséget a maffiajellegű bűnszövetkezetek és a fegyveres bandák uralják. Egy szélsőséges muzulmánoknak tulajdonított támadásban 1999 márciusában több mint hatvan ember halt meg, és mintegy száz megsérült a vlagyikavkazi piacon.

Történelmileg az oszétok egyik része Grúziában él, mert Dél-Oszétia oda tartozik, a másik része Oroszországban, mert Moszkva magához csatolta Észak-Oszétiát. Észak-Oszétia természeti kincsekben gazdag, főleg kőolajban és földgázban. Idegenforgalmi kilátásai is jelentősek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK