A világ legnagyobb aranykitermelője is bányászna Verespatakon

A világ legnagyobb aranykitermelő cége, az amerikai Newmont Mining Ltd. is részt vesz a romániai Verespatakra tervezett aranybánya építésében. A zöldek szerint a befektetők számától függetlenül, a ciános technológiát alkalmazó vállalkozás ellen akkora a tiltakozás, hogy az valószínűleg nem valósul meg. Közben a kanadai-román cég továbbra se nyújtotta be a bányászat megkezdéshez szükséges környezetvédelmi kérelmet.

"Hiába vesz részt több befektetető a beruházásban, az környezetvédelmi és emberjogi szempontokból továbbra is tarthatatlan" - közölte az [origo]-val Csáki Roland, a Greenpeace kampányszervezője, azzal kapcsolatban, hogy a világ legnagyobb aranykitermelő cége, az amerikai Newmont Mining Ltd. is részt vesz a romániai Verespatakra tervezett aranybánya építésében.

A Ziarul Financiar című román gazdasági napilap értesülései szerint az amerikai cég 18,8 millió dollár értékben, 19 százalékos részesedést szerzett az aranykitermelésre készülő kanadai-román tulajdonú Gabriel Resources-ben. Ezzel pedig az amerikai cég, közvetetten ugyan, de beszáll a román tudományos akadémia, a román ortodox egyház, valamint a romániai és a nemzetközi környezetvédők által hevesen ellenzett ciántechnológiás eljárásra épülő vállalkozásba.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem kívánta lapunknak kommentálni az amerikai cég megjelenését. A zöld tárca az ügyben utoljára júniusban szólalt meg, amikor verespataki látogatása után Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter kijelentette: "A magyar kormány azt szeretné, ha ez a projekt nem valósulna meg, mert akkor egyáltalán nem kellene környezeti katasztrófától tartani."

A beruházás célja, hogy felszínre hozzák az erdélyi Verespatak alatt található mintegy 300 tonna aranyat, aminek értéke eléri a 4,3 milliárd dollárt. A bányászat során pedig a Gabriel Resources ugyanazt a ciános technikát alkalmazná, mint a 2002-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul. Azzal a különbséggel, hogy Verespatakon évente tízszer több, vagyis 5000 tonna ciánt használnának. A veszélyes-anyag tároló pedig körülbelül 15-ször lenne nagyobb, mintegy 20 millió tonna zagyvalékot fogna fel. Ráadásul, amíg a nagybányai bánya sík területen volt, és csak az eső duzzasztotta fel a gátat, addig Verespatakon egy meredek völgy végén van a gát. Így nemcsak az esőt, hanem a hegyről lecsapódó vizet is fel kell fognia, vagyis az ülepítő tóban sokkal nagyobb mennyiségű víz gyűlne össze, ez pedig jelentősen növelné a gát átszakadásának kockázatát.

A beruházással kapcsolatos ellenérzést tovább növeli, hogy annak megvalósulása esetén 2-3 ezer embernek kellene elhagynia otthonát, és 18 templomot kéne lerombolni.

A cég a bányászat megkezdéshez szükséges környezetvédelmi kérelmét még nem adta be, a zöldek szerint ennek oka a beruházók és a kormány közötti titkos megállapodás. Csáki Roland szerint ennek lényege: a cég a kérelem benyújtásával megvárja az őszi romániai parlamenti választásokat, nehogy ezzel kényelmetlen helyzetbe hozza a román kormányt, cserébe viszont kedvezményeket kaphatnak a beruházók.