Seseljnek felelnie kell a vajdasági etnikai tisztogatásért

Üdvözölték a vajdasági politikai vezetők a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) döntését, amely szerint Vojislav Seseljnek, a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetőjének a Vajdaság területén elkövetett háborús bűntényekért is felelnie kell, noha a tartományban sosem dúlt háború.

Nenad Canak parlamenti elnök úgy fogalmazott kedden, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom gyermeteg hozzáállásával ismét megkísérli mellőzni a Hágával való együttműködést, és elszigeteltségbe taszítja az országot. Ennek fényében az NT fellebbviteli tanácsának döntése világos üzenet, hogy előbb-utóbb minden bűnelkövetőt eléri a méltó büntetés.

Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter is üzenet értékűnek látja az NT döntését, míg Josip Ivanovic, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke szerint a törvényszék igazságot szolgáltatott, mert az elmúlt évtized első felében negyvenezer horvátot űztek el Vajdaságból.

Az ötvenes éveiben járó Seselj - akinek pártja jelenleg a legerősebb Szerbiában - tavaly február végén önként állt a hágai bíróság elé, amely 1991. és 1993. között Horvátországban, Boszniában és a Vajdaság területén elkövetett emberiesség elleni bűntényekkel, polgári lakosok elűzésével vádolja. A vádirat szerint az ultranacionalista politikus önkéntes osztagokat verbuvált, amelyek vérengzéseket és etnikai tisztogatásokat hajtottak végre.

Seselj az egyetlen hágai vádlott, akinek bűnlajstromán a Vajdaság területén elkövetett bűncselekmények is szerepelnek. A vád szerint Seselj a szerémségi Herkócában (Hrtkovci) gyújtó hangú beszédet tartott önkéntesei előtt, arra buzdítva őket, hogy űzzék el a horvátokat a faluból. Az önkéntesek ezután etnikai tisztogatásba kezdtek.

A csetnik vajda korábban kifogásolta, hogy a törvényszék csupán "verbális bűncselekményeket" ró a terhére, ráadásul háborús jog alapján a Vajdaságban elkövetett háborús bűntényekkel vádolja, holott a Vajdaságban nem is dúlt háború. A fellebbviteli bírói tanács hétfőn Seselj panaszát elutasítva úgy döntött, hogy az NT jogosult eljárni a vajdasági bűntények ügyében is.

Djordje Subotic, a Vajdasági Reformpárt egyik vezetője kedden úgy nyilatkozott a Beta hírügynökségnek, hogy 1992. május 6-án Seselj bizonyosan jelen volt az ominózus herkócai gyűlésen, ahol felolvasta a horvát és a magyar lakosok nevét, akiknek azután nagyon gyorsan el kellett menekülniük. A háború előtt Herkóca lakosságának közel ötöde magyar volt.