Állandó helyet követel várhatóan ország a számára az ENSZ Biztonsági Tanácsában Manmohan Szing, India miniszterelnöke. Szing pénteken mond beszédet az ENSZ Közgyűlése előtt. Szing ugyanakkor várhatóan nagyobb gazdasági mozgásteret követel majd országa számára a vezető gazdasági hatalmaktól.
Az indiai miniszterelnök pénteken találkozik Musaraf pakisztáni elnökkel. Ez lesz az első legmagasabb szintű találkozó a két rivális atomhatalom között azóta, hogy az Indiai Kongresszus Párt a választásokon vereséget mért Vadzspají miniszterelnök hindu nacionalistáira - írja a BBC News.
"Ez a megfelelő pillanat a békére. Nem engedhetjük elillanni" - jelentette ki szerdán a közgyűlés előtt Musaraf. Szakértők szerint jól jelzi Musaraf hajlandóságát a megegyezésre, hogy pakisztáni vezető évtizedek óta először mondott olyan beszédet az ENSZ-Közgyűlés előtt, amely nem hemzsegett a vádaktól, miszerint India semmibe veszi a moszlimok emberi jogait Kasmírban.
Ehelyett Musaraf kifejtette, hogy egymás kölcsönös tiszteletére építve, békésen kell megoldani minden vitás kérdést Indiával, "beleértve a kasmíri konfliktust is". Musaraf szerint ez az utolsó esély a kétoldalú megoldásra. Szing csütörtökön Musaraf beszédére reagálva elmondta, hogy őszintén vágyik arra, hogy országa normalizálja a kapcsolatokat Pakisztánnal.
Az indiai lapok már megkezdték a Szing-Musaraf találkozóval kapcsolatos esélylatolgatást. A The Times of India szerint Szingh jóval keményebb tárgyalópartner lesz Musarafnak, mint Vadzspají volt miniszterelnök, aki annak idején elkezdte a béketárgyalásokat Pakisztánnal.
A Time elemzése szerint Szing inkább kelti egy békés, visszahúzódó szakember benyomását, ugyanakkor Musaraf profi médiaszereplőnek tekinthető, akinek lételeme a rá irányuló figyelem. Indiai szakértők szerint azonban Szing nyugodtsága mögött lobbanékonyság rejlik, ez nagyban megnehezítheti a két ország közti békefolyamatot. Az esélylatolgatók szerint az erősödő bizalom miatt a pénteki tárgyaláson akár a Kasmír tartományt félbevágó biztonsági vonal nyomvonalának módosítása is szóba kerülhet.
India és Pakisztán között az ellentét függetlenségük kinyilvánítása, vagyis 1947 óta tart. A két volt brit gyarmat három háborút vívott egymással az Indiához tartozó, de moszlim többségű, stratégiailag fontos Kasmír tartományért. A kölcsönös rivalizálás során mindkét fél végrehajtott kísérleti atomrobbantásokat is.
Amikor 2001-ben öngyilkos támadás érte az új-delhi parlamentet, a két ország majdnem újabb háborúba keveredett. A nemzetközi közvetítés hatására a két ország ismét felvette a kapcsolatot, és tárgyalásokon igyekeznek megoldást találni a kasmíri vitára.