A hírszerzési információk, amelyekre az iraki háború alapult, egyes elemeikben hibásak voltak, de a világ biztonságosabb lett azáltal, hogy Szaddám Huszein egykori diktátor már nincs a helyén - mondta vasárnap a BBC-nek Tony Blair brit kormányfő. Blair közölte, hogy nem fogadja el Kofi Annan ENSZ-főtitkár nyilatkozatát, miszerint az amerikai-brit fegyveres beavatkozás az ENSZ alapokmányával ellentétes, és így törvénysértő volt.

Tony Blair a kormányzó Munkáspárt éves kongresszusának kezdete előtt, a BBC politikai magazinműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy az a hírszerzési értesülés, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnöknek bevethető állapotú tömegpusztító fegyverei voltak, végül nem bizonyult helytállónak. Hozzátette azonban, hogy továbbra is meggyőződése, hogy Szaddám Huszein fenyegetést jelentett a világra, és nem hajlandó elnézést kérni azért, hogy a szövetségesek eltávolították Huszeint Irak éléről.

Legutóbb a harmadik legnagyobb brit parlamenti erő, a liberális demokraták vezére szólította fel a párt kongresszusán Blairt arra, hogy kérjen bocsánatot az országtól a félrevezető hírszerzési adatok alapján indított háború miatt. Blair azonban vasárnap azt mondta, hogy Huszein már bevetett tömegpusztító fegyvereket saját népe ellen is, a tömegsírokban eddig 300 ezer áldozatot találtak, és a lakosság 60 százaléka élelmiszer-segélyre szorult a háború előtt.

A kormányfő közölte: nem fogadja el Kofi Annan ENSZ-főtitkár minapi, nagy nemzetközi feltűnést keltő BBC-nyilatkozatát, miszerint az amerikai-brit fegyveres beavatkozás az ENSZ alapokmányával ellentétes, és így törvénysértő volt. Tony Blair a háború utáni tervezés hibáit firtató kérdésre azt mondta, hogy visszatekintve hibának ismeri el az iraki hadsereg teljes feloszlatását és a Baasz-párti rezsim tisztviselőinek túl gyors eltávolítását a közigazgatásból, de annak idején "rendkívüli nyomás" nehezedett a szövetségesekre.
 
A brit miniszterelnök vasárnapi nyilatkozata szerint fel sem vetődik, hogy a terrorhadjárat miatt elhalasszák a januári iraki választásokat. Blair azt mondta: a szövetségesek által elvégzett legutóbbi iraki közvélemény-kutatás szerint az irakiak több mint 90 százaléka részt akar venni a választásokon, és jelentős a voksolási hajlandóság még a terrorizmus által leginkább sújtott területeken is.
   
A miniszterelnök szerint az Irakban túszokat ejtő és civileket gyilkoló terroristák nem irakiak, hanem olyan, külföldről beszivárgó fegyveresek, akik a globális terrorizmussal állnak kapcsolatban, és Irakot a terrorháború csataterévé akarják változtatni. Blair a globális terrorveszélyt a The Observernek adott interjúban a jelenlegi legnagyobb biztonsági fenyegetésnek nevezte. Jóllehet a BBC-nyilatkozatban elismerte, hogy Szaddám Huszeint a szövetségesek sem hozták közvetlen kapcsolatba a szeptember 11-ei merényletekkel, a vasárnapi baloldali brit lapnak Blair azt mondta: szeptember 11-e óta nem szabad tétlenül várni, hogy "a dolog" bekövetkezzen, hanem "aktív módon" elejét kell venni.

Blair nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy a jövőben is hadba vonulna-e Amerika oldalán, például Irán ellen, csak annyit mondott: nem akar találgatásokba bocsátkozni "olyan helyzetekről, amelyek egyelőre nem álltak elő".