A fél világot megvesztegette Szaddám

Vágólapra másolva!
Az ideiglenes iraki kormány vizsgálja, hogy Szaddám Huszein kiknek adott el titokban olajat. A jelentés eddig kiszivárogtatott részletei alapján a legfelsőbb orosz vezetéstől a francia elnök környezetéig sokan kaptak iraki olajat kedvező áron. A háború kitörése előtt állítólag politikai előnyökre akarta váltani Szaddám a kenőpénznek szánt olajmilliókat.
Vágólapra másolva!

A Sunday Times című brit hetilap vasárnapi számában számolt be elsőként arról a jelentésről, mellyel hamarosan az ideiglenes iraki kormány áll majd elő. Az új Amerika-barát kormány külföldi szakértők segítségével azt vizsgáltatja, hogy Szaddám Huszein hogyan játszotta ki az embargót. Az ENSZ vezető tisztségviselőitől a kínai, orosz és francia kormányig sokan gyanúba keveredtek. A jelentés egyenesen azt sugallja, hogy aki a háború megindítása ellen érvelt, az lekötelezettje volt az iraki diktátornak.

Irak az első öböl-háború után nem szállíthat külföldre olajat. 1995-ben indult az ENSZ felügyelete alatt az úgynevezett "olajat élelemért" program, melynek keretében bizonyos mennyiségű olajat eladhatott ugyan az iraki kormány, de a befolyt összegből csak élelmiszert és gyógyszert vásárolhatott. A mostani ideiglenes iraki kormány szerint Szaddám Huszein a kezdetektől kijátszotta a programot és rengeteg olajat adott el illegálisan a saját hasznára. A Szaddám megmaradt dokumentumokat a KPMG nevű brit könyvvizsgáló cég és a szintén londoni Freshfields nevű jogi tanácsadó cég vizsgálja most. Az iraki kormány jelentéseik alapján lehet, hogy bepereli a fél világot.

A jelentés eddig kiszivárogtatott gyanúsításai nagy nemzetközi botrányt ígérnek. Szaddám illegális olajüzlete úgy működött, hogy jóval a piaci ár alatt eladta az olajat, amit partnerei piaci áron értékesítettek, hatalmas hasznot szerezve a különbségen. Több esetben Szaddám jutalékot kapott a viszonteladások után is.

A jelentés többe között a következő vádakat tartalmazza:

Az ENSZ "olajat az ételért" program igazgatója 9,3 millió hordó olajat kapott. Ha ez igaz, akkor az egész rendszer tisztaságát ellenőrző tisztviselő is benne volt a hatalmas csalásban. Benon Sevan ENSZ-tisztségviselő tagadja a vádat.

2002 májusa és decembere között Vlagyimir Putyin orosz elnök irodájának egyik vezető munkatársa 3,9 millió hordó olajat kapott. Ebben az időben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában többször megvétózta Irak megtámadását. A megkent orosz hivatalnok nevét nem közölték, de a Sunday Times értesülései szerint már nem dolgozik Putyin irodájában.

A háború kitörése előtti két hónapban 30 millió hordónyi olajat adott el Szaddám egy jordániai cégen keresztül. A bevételt egy jordán bankban helyezte el. A pénz állítólag arra az esetre jelentett volna biztosítékot, ha Szaddámnak menekülnie kell Irakból.

Egy francia olajcég közel 21 millió forintnyi kenőpénzt fizetett egy portugál ENSZ-ellenőrnek, hogy hamisítsa meg a franciáknak eladott iraki olaj mennyiségéről szóló jelentését. A meg nem nevezett francia olajcég állítólag szoros kapcsolatban van Jacques Chirac francia köztársasági elnökkel. (Ez alapján feltehetően az ELF-ről van szó, melynek kapcsán már évek óta felmerült a korrupció vádja a francia államfővel szemben.)

Szaddám a jelentés szerint minden eladott hordó iraki olaj után néhány forintnyi hasznot titokban személyes számlájára helyezett 2000 szeptembere és 2002 vége között. Szaddámnak titkos számlái voltak Jordániában, Libanonban, Irakban és az Egyesült Arab Emirátusokban is. A pénz egy részét az iraki nagykövetségeken keresztül különböző számlákon szétszórták az arab világon kívül is: Moszkvában, Athénben, Rómában, Bécsben és Genfben is.

A jelentés szerint 175 cég és személy állt valamilyen módon titkos kapcsolatban Szaddámmal az olajüzletben. A legtöbbet az oroszok vették, a teljes iraki olajexport harmada ment Oroszországba. A jelentés szerint az oroszok általában külföldre vitték az iraki olajat, és politikusok és a nagy orosz olajcégek egyaránt benne voltak az üzletben. A jelentés gyanúba keverte a moszkvai külügyminisztériumot is.

Közvetett módon a kínai és a francia kormány is gyanús a jelentés szerint. A jelentés azt sugallja, hogy akik ellenezték az iraki háborút (éppen a gyanúba keveredett kormányok) azok valójában lekötelezettjei voltak Szaddám Huszeinnek. Már a háború kitörésekor jelezte az amerikai kormány, hogy a franciáknak és az oroszoknak üzleti előnyük származna Szaddám Huszein hatalmon maradásából. Korábban már megjelent egy olyan lista is, amely olyan politikusokat tartalmazott, akik olajért cserébe háború-ellenes kampányt ígértek. Egy ilyen listán tűnt fel egy magyar politikus, Király B. Izabella neve is.