Kiengedték Münchenben a vizsgálati fogságból a 86 éves Ladislav Niznánskyt, akit azzal vádolnak, hogy a II. világháború végén Szlovákiában része volt 164 civil meggyilkolásában. Manfred Götzl elnöklő bíró pénteken közölte, hogy Niznánsky pere folytatódik ugyan, de már nem gyanúsítható "alaposan" a tettek elkövetésével, ezért el kell rendelni szabadlábra helyezését. Steffen Ufer, az idős férfi ügyvédje úgy vélte, hogy a per valószínűleg felmentő ítélettel végződik.
Niznánsky a partizánok ellen harcoló Edelweiss fedőnevű német kommandó szlovák egységét vezette, s a vádirat szerint az ő lelkén szárad 146 ember meggyilkolása Ostry Grun és Klak településeken 1945 januárjában. Maga Niznánsky állítólag 20 ember ölt meg géppisztollyal, később pedig Ksina településen elrendelte 18 zsidó agyonlövését. Feltételezték, hogy ezek a falvak támogatták a partizánokat.
A fordulatot a perben a 79 éves Jan Repasky zavaros vallomása okozta. Repasky szintén az Edelweissben szolgált, s 2001-ben ő vallotta: saját szemével látta, hogy Niznánsky megölt 20 embert. Ám müncheni tanúvallomásában Repasky összekevert eseményeket, neveket és dátumokat, majd így zárta tanúvallomását: "Nem emlékszem, nem állíthatom, hogy bárkit is megölt." Repasky a Niznánsky ellen Csehszlovákiában 1962-ben lefolytatott perben is kulcsszerepet játszott. Niznánskyt Besztercebányán (Banská Bystrica) távollétében halálra ítélték.
Niznánsky a háború után állítólag kettős ügynök volt. Először elszegődött a csehszlovák állambiztonsági hatóság szolgálatába, mert ez volt a feltétele annak, hogy ne ítéljék el tetteiért. Később Nyugatra távozott, ahol megkereste az amerikai katonai elhárítást, s annak is felajánlotta szolgálatait. Niznánsky hosszú ideig a Szabad Európa Rádiónak dolgozott, s megszerezte a német állampolgárságot. Idén januárban vették őrizetbe Münchenben.