Az EBESZ választási megfigyelőin kívül az európai lapok többsége is bohózatnak minősítette az Alekszandr Lukasenko fehéroroszországi elnök uralmát meghosszabbító alkotmánymódosító népszavazást. Az utolsó európai diktátornak tekintett Lukasenko gyakorlatilag élethosszig tartó hatalmat biztosíttatott magának a referendummal.

A fehérorosz választópolgárok elsöprő többsége jóváhagyta a vasárnapi népszavazáson, hogy az alkotmány módosításával Alekszandr Lukasenko államfő harmadszor is indulhasson az elnökválasztáson. Eddig egy elnököt csak két alkalommal lehetett megválasztani a posztszovjet köztársaságban. Az előzetes eredményeket a fehérorosz központi választási bizottság jelentette be hétfőn.

Az adatok szerint a népszavazáson részt vett választópolgárok 77,3 százaléka igennel szavazott a javaslatra. Lukasenko így 2006-ban harmadszor is indulhat az elnökválasztáson, amit - a jelenlegi népszavazás eredményének tükrében - alighanem meg is nyer majd. A voksoláson a bejegyzett választópolgárok 89,7 százaléka vett részt a választási bizottság szerint.

"Ez meggyőző erejű győzelem. Elegáns győzelemnek tartom" - mondta a választási bizottság elnöke hétfő reggel, aki szerint Lukasenko elnököt "már tájékoztatták a népszavazás eredményéről". Azt még nem tudni, hogy az előzetes eredményeket mikor nyilvánítják hivatalossá.

A népszavazással egyidejűleg parlamenti választások is voltak Fehéroroszországban. A választópolgárok a 110 tagú parlament jelöltjeit választották meg 330 jelölt közül. E választások eredményei még nem ismeretesek.

Az ellenzék tüntetést szervez

A fehérorosz ellenzéki pártok képviselői ugyanakkor egyöntetűen színjátéknak minősítették a népszavazást. Beszámolók szerint ugyanis az állami televízión már kora délután exit-poll eredményeket ismertettek, amelyek szerint az addigi szavazatok több mint 80 százaléka az elnök újraválasztását támogatta. Az elnök nem bízta a véletlenre, ami abból is kiderül, hogy az ellenzéki szervezetek internetes honlapjait egész nap nem lehetett elérni.

Az ellenzék hétfő délutánra tüntetést szervez az elnöki palota közelében lévő Október térre.

A helyzetet jellemzi az is, hogy Minszkben vasárnap ismeretlenek megtámadták és bántalmazták Pavel Seremet orosz televíziós újságírót, aki korábban egy újságírótársával bíráló hangvételű életrajzi könyvet írt Lukasenkóról. A megtámadott és megvert újságírót ráadásul még a rendőrség is őrizetbe vette, hivatalosan "verekedésben való részvétel" miatt, és huliganizmus gyanújával szabálysértési eljárást is indítottak ellene. A történtekről Szvetlana Kalinkina, a kérdéses könyv társszerzője számolt be. Seremetet hétfőn bíróság elé is állítják.

Bohózat

A szavazást azonban nem csak a helyi ellenzék kritizálta. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői egyenesen bohózatnak minősítették a voksolást. Uta Zapf, az EBESZ fehéroroszországi munkacsoportjának vezetője kijelentette: a megfigyelők tevékenységét erősen korlátozták a hatóságok. Egy másik megfigyelő, a német Georg Schirmbeck CDU-képviselő bohózatnak minősítette a népszavazást, amely "tökéletes rendezésben" zajlott le.

A volt szovjetköztársaságokból álló Független Államok Közössége (FÁK) nevében ugyanakkor a végrehajtó bizottság elnöke, Vlagyimir Rusajlo "szabadnak, tisztességesnek és legitimnek" mondta a népszavazást. A FÁK megfigyelőinek jelentése kiemelte a nagyfokú választási részvételt és a népszavazási törvény előírásainak szigorú betartását. Rusajlo szerint a népszavazás számos európai és amerikai szervezet részéről megnyilvánuló "példátlan nyomás közepette zajlott le", holott az efféle cselekmények nem felelnek meg a nemzetközi jog elveinek. Hasonló értékeléseket adtak a parlamenti választásokról és a népszavazásról egyes arab és ázsiai országok megfigyelői is. A fehéroroszországi választásokat hivatalos adatok szerint 670 megfigyelő kísérte figyelemmel 53 országból.

Lukasenko 1994 óta irányítja országát, egyre inkább önkényuralomra emlékeztető módszerekkel. A politikust a nyugati országok az emberi jogok megsértésével vádolják. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is erős kételyeit hangoztatta a vasárnapi választások tisztaságát illetően, figyelmeztetve, hogy a már így is elszigetelt kelet-európai ország még inkább elidegenedhet szomszédjaitól.