Hivatalosan is Rugova győzött Koszovóban

2004.11.03. 19:38

A koszovói választás szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos végeredménye szerint az Ibrahim Rugova tartományi elnök vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) nagyarányú győzelmet aratott az október 23-án tartott parlamenti választáson, de pártjának nem lesz könnyű összekovácsolnia a koalíciós kormányt.

Az EBESZ adatai szerint az LDK 47 mandátumhoz jutott a 120 fős törvényhozásban, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) 30, a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) 9, míg a Veton Suroi publicista-lapkiadó által júliusban alapított Ora nevű párt 7 mandátumhoz jutott. Öt kevésbé ismert albán párt összesen 7 mandátumot szerzett.

Alanyi jogon jutnak hozzá összesen tíz mandátumhoz a koszovói kisebbségi - török, bosnyák roma, askáli, gorán és bosnyák - pártok, valamint ugyancsak tíz garantált képviselői hely jut a szerb kisebbségnek, melynek részvétele a szavazáson az egy százalékot sem érte el.

A szerb bojkott mellett is a teljes részvétel közel 53 százalékos volt. A kétszer megismételt szavazatszámlálás után nyilvánosságra hozott hivatalos végeredmény alig különbözik a választás éjszakáján közzétett nem hivatalos részeredményektől.

A választás óta lassan másfél hét múlt el, egyelőre azonban semmit se tudni arról, hogy milyen kormány alakul Koszovóban. Mivel a három évvel ezelőtti választáshoz képest szinte nem változtak az erőviszonyok a politikai porondon, kézenfekvő lenne, hogy marad az eddigi koalíciós kormány, illetve a nemzetközi közösség hathatós nyomására, csaknem három hónapig tartó huzavona után kiszenvedett hatalommegosztási képlet, amely szerint az LDK-é a tartományi elnöki és a parlamenti elnöki szék, a PDK jelöltje pedig a kormányt vezeti.

A pristinai sajtó szerint ha záros határidőn belül nem lesz koalíciós megállapodás, Soren Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) vezetője közbelép. Veton Suroi befolyásos lapja, a Koha Ditore azt írta szerdán, hogy a politikai vezetők hiúsága akadályozza a megállapodást, mert "minden koszovói albán politikai vezető hatalmon kíván lenni abban a pillanatban, amikor eldől a tartomány független státusa, hogy beírja nevét a történelembe".

Ennél is nehezebb helyzetben van a szerb kisebbség, amely a teljes bojkott ellenére tíz helyhez jutott a parlamentben, és elvileg a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttal fog rendelkezni. Míg a választás előtt a koszovói szerb és a belgrádi politikai vezetők a bojkott és a részvétel között vívódtak, most az a dilemma, hogy a szerb képviselőjelöltek - csekély számú támogató vokssal felvértezve - elfoglalhatják-e a parlamenti székeket.

A szerb kormány szemlátomást azokra a szerb jelöltekre hagyja a döntést, akik a kabinet tilalmára fittyet hányva, Boris Tadic köztársasági elnökre hallgatva mégis indultak a választáson. A képviselőjelöltek viszont azt mondják, hogy a szerb kormány teremtette meg bojkottfelhívásával a visszás helyzetet, ezért neki kell állást foglalnia arról, hogy a szerbek jelen legyenek-e a parlamentben a mandátumok hitelesítésekor, vagy folytatva a milosevici időket idéző dacpolitikát, vállalják az elszigeteltséget.

KAPCSOLÓDÓ CIKK