Kivégezték Irakban Margaret Hassant

A brit kormány gyakorlatilag megerősítette kedd este, hogy megölték Margaret Hassant, az Irakban néhány héttel ezelőtt elrabolt brit-ír-iraki állampolgárságú túszt. Tony Blair miniszterelnök súlyos szavakkal ítélte el a gyilkosságot.

Jack Straw brit külügyminiszter Londonban kiadott hivatalos nyilatkozatában közölte: a túsz haláláról közzétett videofelvételt a brit kormány tüzetesen megvizsgálta, és "sajnálattal arra a következtetésre kellett jutnia", hogy a felvétel nagy valószínűséggel valós. A gyilkosságot ábrázoló filmet az al-Dzsazíra arab hírtévéhez juttatták el. A felvételen az látszik, amint egy csuklyás férfi tarkón lövi a bekötött szemű áldozatot.

Straw kedd esti nyilatkozata szerint Margaret Hassan Nagy-Britanniában élő családtagjait a külügyminisztérium arról értesítette, hogy "nagy, bár még mindig nem teljes valószínűséggel" valósnak kell tekinteni a felvételt. A brit külügyminiszter "visszataszító bűncselekménynek" minősítette a túsz meggyilkolását.

Kedd este Tony Blair brit kormányfő is nyilatkozatot adott ki az ügyben, mondván: Margaret Hassan személyében olyasvalakit öltek meg, aki az iraki nép barátja volt, és évtizedekig dolgozott az irakiak sorsának jobbításáért. Blair "gyűlöletes cselekménynek" nevezte Margaret Hassan meggyilkolását.
Hasonló értelmű nyilatkozatot tett közzé kedden Bertie Ahern ír miniszterelnök is.

Az ír születésű, brit állampolgársággal is bíró Hassant, a Care International segélyszervezet bagdadi igazgatóját, aki iraki férjével 30 éve élt Irakban, október 19-én rabolta el egy máig ismeretlen csoport. Nagy feltűnést keltve még Abu Muszab az-Zarkávi, az al-Kaida terrorhálózat iraki sejtjének jordániai származású vezetője is nyilvánosan követelte Margaret Hassan szabadon engedését.

Hassan a második ír születésű, brit állampolgárságot is viselő túsz, akit Irakban kivégeztek. Néhány hete Kenneth Bigleyt, egy közel-keleti építési cég ír származású, brit állampolgárságú bagdadi munkatársát rabolták el két amerikaival együtt, és mindhármukat lefejezték.

Bigleyvel, akinek életét az iraki háborúban semleges dublini kormány ír útlevél kibocsátásával is megpróbálta megmenteni, meg nem erősített hírek szerint Zarkávi személyesen végzett.