Kovács átment a pótvizsgán

2004.11.16. 11:34

Az Európai Unió tagországainak adópolitikáját illetően nem a harmonizáció, hanem a koordináció a legfontosabb feladat - közölte keddi európai parlamenti meghallgatásán Kovács László, az adóügyekért és vámuniós politikáért felelős biztosjelölt. Úgy látja, a ciklus végére nem lehet harmonikus adórendszer az EU-ban. Úgy fogalmazott: elégedett lenne, ha sikerülne az adminisztrációs költségeket és a bürokráciát csökkenteni. A meghallgatáson ismét kemény bírálat érte - egyes néppárti képviselők részéről - Kovácsot kommunista múltja miatt. A frakciók ugyanakkor a meghallgatás után azt közölték: megszavazzák a bizottságot. Az illetékes bizottságok szintén pozitívan nyilatkoztak.

Az ötéves ciklus végére nem reális az adóharmonizáció, az lehet a cél, hogy a ciklus végére sikerüljön az összes adófajtát koordinálni - közölte Kovács László, az adóügyekért és vámuniós politikáért felelős biztosjelölt az európai parlamenti (EP) meghallgatásán. Kovács úgy fogalmazott: nagy hibát követne el, ha túlzott ambíciókat táplálna. "Lépésről lépésre igyekszem haladni" - tette hozzá. Azt mondta: a ciklus végére a fő akadályok elhárítását tűzi ki célul. "Ha az adminisztrációs költségeket és a bürokráciát sikerül csökkenteni, akkor büszke leszek" - fogalmazott Kovács.

 

A koordinációtól függ a belső piac hatékony működése, attól pedig az unió versenyképessége - vélte a volt magyar külügyminiszter. Úgy ítélte meg, a harmonizáció elsősorban a közvetett adózás területén valósítható meg. Kovács egyebek között azt hangoztatta, hogy a tagállamok közötti adóverseny nem feltétlenül rossz, de vigyázni kell arra, hogy a verseny tisztességes legyen, és miatta lehetőleg ne csökkenjenek a bevételek. Káros az az adóverseny, amely bizonyos csoportokat diszkriminál - közölte.

 

Az egyes adófajtákat illetően elmondta: nem hiszi, hogy a vállalkozói adó szintjét illetően európai akcióra van szükség, a jövedéki adónál viszont fontos lenne az eltérő szintek közelítése. A társasági adó esetében kijelentette, annak alakulását folyamatosan figyelni fogja, de nem biztos, hogy szükséges egy minimumszint meghatározása. A közvetlen adózás témakörében azt is megemlítette, hogy ez ügyben az Európai Bíróság is fontos döntéseket hozott a közelmúltban.

 

Úgy vélte, az alacsonyabb társaságiadó-kulcs nem feltétlenül jár együtt a külföldi beruházók érdeklődésének növekedésével. Közölte: nem tud egyetérteni azzal a javaslattal, hogy az az ország, ahol egy bizonyos sávnál alacsonyabb a társasági adó kulcsa, ne jusson hozzá az uniós támogatásokhoz a strukturális és kohéziós alapokból. Szimpatikusnak tartotta viszont a tőkeadóztatásra vonatkozó ötletet, mert az ebből jövő bevételeket szerinte fejlesztésekre lehetne fordítani. Külön foglalkozott a magyar jelölt az adócsalás elleni harc fontosságával.

 

Az adózásra vonatkozó kérdések között felmerült például Románia jövőbeli EU-csatlakozása. A szomszédos országban ugyanis jelentősen eltér a jövedéki adózás. Kovács közölte: Románia EU-csatlakozásához meg kell felelnie a közös szabályoknak. Megjegyezte, hogy az alacsony jövedéki adó és a vámtisztviselők alacsony fizetése elősegíti a korrupciót.

 

A szocialista frakció egyik tagjának, Elisa Ferrerának a kérdésére Kovács kitért a jövedéki adó és a környezetvédelem kapcsolatára is. Elmondta: a környezetszennyezőket magasabb adóval is lehet büntetni. Ugyanakkor úgy vélte: a magas jövedéki adó hatására fokozódik a csempészés, így a jövedéki adó emelése mellett a gyártók környezetvédelmi felelősségére is ki kell térni, példaként említette, hogy a gyártók alacsonyabb kátránytartalmú cigarettát gyártsanak.

 

A meghallgatás során - hasonlóan az energiaügyi biztosként való meghallgatáshoz - Kovácsot több, elsősorban néppárti EP-képviselő támadta egyrészt felkészületlensége, másrészt kommunista múltja miatt. Az egyik néppárti képviselő úgy fogalmazott: Kovács nem nagyon válaszolt a konkrét, adópolitikát érintő kérdésekre. Ezért megkérdezte azt is, maga írta-e az előre benyújtott válaszait. Bírálta Kovácsot azért is, mert a keleti határok megnyitása idején "lelkes kommunista volt". Kovács azt válaszolta: nem volt lelkes kommunista. Úgy vélte, többet ártott volna a rendszerváltásnak, ha keményen bírálja a rendszert, majd utána elhallgattatják.

 

Szájer József, a Néppárt egyik magyar képviselője azt kérdezte, nem fél-e attól, hogy a szakmai háttér hiánya kiszolgáltatja az apparátusnak. Kovács közölte: minden biztosnál, de egy miniszternél is fennáll ez a veszély. Rajta áll, hogy kiszolgáltatott lesz-e vagy sem. Szájer szerint, ha Kovács bejut a bizottságba, kétszeresen is történelmet csinál, egyrészt mert pótvizsgával kerül be, másrészt mert magas pozíciót töltött be egy korábban diktatórikus országban.

 

A felkészületlenségét firtató vádakra Kovács azzal válaszolt, hogy az energiapolitikai biztosi meghallgatása előtt kormányválság volt Magyarországon, az MSZP elnökeként a koalíciós egyeztetéseket vezette, és a meghallgatásra is egy 12 órás parlamenti vita, majd egy elnökségi ülés után érkezett. Mint mondta, most nyugodtabb körülmények között tudott felkészülni. Közölte: erre a meghallgatásra 9-10 napig készült. "Nem hittem, hogy minden részletkérdést el tudok sajátítani" - mondta, hozzátéve: a fő összefüggésekkel kell először megismerkednie.

 

A volt külügyminiszter elhárította az egyik néppárti képviselő azon kérdését, miszerint visszalép-e, ha nem sikerül a keddi meghallgatása. Kovács közölte: úgy tudja, a Néppárt nem szavaz külön a személyéről. Arra is emlékeztetett, hogy a biztosok a bizottság elnökének kezében vannak, ha az elnök bármelyikük visszalépését kéri, vissza kell lépnie.

 

Pozitívan nyilatkoztak a legnagyobb EP-frakciók képviselői és a meghallgatást végző bizottságok elnökei Kovács meghallgatásáról. Szájer József (Fidesz), a néppárti frakció alelnöke elégedettségét fejezte ki, hogy "nem ismétlődött meg Kovács László megszégyenítő vesszőfutása", és a meghallgatás sikeresebb volt az energiaügyinél. Bírálta ugyanakkor a magyar biztosnak egyes, "Magyarország szempontjából nem feltétlenül szerencsés" megnyilatkozását, köztük a bor jövedéki adójának esetleges megteremtését vagy a közös vámrendszer kiépítését. Megismételte, hogy a néppárt megszavazza a bizottságot.

 

Elégedetten nyilatkoztak a meghallgatáson tapasztaltakról a szocialista és liberális frakciók képviselői is, jelezve, hogy várhatóan nem lesz akadálya az egész Barroso-bizottság támogatásának. Ugyancsak pozitív véleményt tolmácsoltak az MTI-nek az érintett bizottságok vezetői is.

 

Tabajdi Csaba (MSZP) megismételte: bizonyossággá vált kedden, hogy Kovács európai biztos lett. Számára viszonylag új területen is megfelelt a bizottság többsége elvárásainak.

 

Maga az érintett, Kovács László a meghallgatást értékelve egyebek között kijelentette: teljesítménye megfelelt annak, amit célként maga elé tűzött, és annak is, amit a kezdetkor egy jelölttől várni lehet. Úgy vélte, az előző meghallgatáshoz képest most több kemény politikai kérdést kapott, de "ez a magyar politikai élet realitása, és együtt kell élni vele".

 

Kovács először az energiapolitikai biztosi posztot kapta volna, ám a meghallgatáson számos bírálat érte. Az Európai Bizottság elnöke végül a vám- és adópolitika területét ajánlotta fel Kovácsnak.

 

Elfogadhatónak minősítették az adóügyekért és vámuniós politikáért felelős leendő európai biztos posztjára Kovács Lászlót az Európai Parlament illetékes bizottságai a keddi meghallgatás alapján készített bizottsági értékelő levél tanúsága szerint - írta az MTI. A két bizottsági elnök által aláírt dokumentum szerint az EP gazdasági, illetve belpiaci bizottságában a tagok nagy többsége úgy véli, Kovács annak is tanújelét adta, hogy az Európai Bizottság testületének hatékony tagja lesz. Támogatták a parlamenti bizottságok Franco Frattini igazságügyi és Andris Piebalgs energiaügyi jelölt megbízatását is. Az új összetételű bizottságról csütörtökön szavaz az EP, és a tervek szerint jövő hét hétfőn állhatnak munkába az új biztosok.

 

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK