Szibériai olajüzlet múlhat négy kis szigeten

Két, a második világháborúban megszállt szigetet ajánlott fel Japánnak Oroszország. Tokió azzal utasította vissza az orosz ajánlatot, hogy 1954-ben Sztálin négy szigetet szállt meg, ezért nem elégszenek meg a felajánlott kárpótlással. Oroszország rendezni igyekszik területi vitáit a szomszédos államokkal, Japánnal kapcsolatban azonban jóval többről van szó. Moszkva szeretné bevonni a szigetországot a szibériai olajüzletbe, erről azonban csak akkor lehet szó, ha a két állam megköti a világháborút lezáró békeszerződést, amelyre mind ez idáig nem került sor.

Oroszország visszaadna két, a második világháború végén Japántól elhódított szigetet a Kurili-szigetcsoportból. Ezt hétfőn jelentette be Vlagyimir Putyin, de egy nappal korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hasonló nyilatkozatot tett. A japán kormányfő azonban elutasította az orosz ajánlatot. Koizumi Dzsunicsiro szerint "Japán nem elégedhet meg" két szigettel.

A témát várhatóan felvetik az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek hét végi chilei tanácskozásán is, amikor Putyin és Koizumi, illetve a két ország külügyminiszterei is találkoznak.

Japán és Oroszország között már régóta vita tárgyát képezik a szigetek, Japán négyet szeretne visszakapni: Sikotant, Habomait, Iturupot és Kunasirt, a Kamcsatka és Japán között húzódó szigetláncolat legdélebbi tagjait. Putyinék viszont csupán kettőt ajánlottak fel: Sikotant és Habomait.

A szigetek jelentősége nem túl nagy: négy szikláról van szó. Stratégiailag sem fontos a birtoklásuk, ásványkincseik nincsenek, Japán legföljebb a halászati jogait terjeszthetné ki északabbra, Oroszország kárára. A két kérdéses sziget közül Habomai lakatlan, Sikotanon pedig egy halkonzervgyár, illetve egy határőrállomás található.

Sztálin annak idején azért szállta meg a szigeteket, mert szüksége volt rájuk egy esetleges Japán elleni invázióhoz. Erre azonban - az amerikai atombombázások miatt - végül nem került sor.

A két szigetre vonatkozó orosz ajánlat nem új, először Nyikita Hruscsov vetette fel két sziget visszaszolgáltatását 1956-ban, de a japánok akkor sem egyeztek bele. A moszkvai japán nagykövetség diplomatái a Borisz Jelcin korábbi elnök által 1993-ban aláírt szándéknyilatkozatot citálták Putyin nyilatkozatára reagálva, amelyben az áll, hogy egy békeszerződésben mind a négy sziget sorsáról dönteni kell. Putyin ugyancsak nem először hozakodik elő a kérdéssel, már 2000-ben, majd 2001-ben is felvetette a két sziget visszaadását.

Az orosz külügyminiszter vasárnap azt közölte, hogy Oroszország "teljesen rendbe" akarja tenni a kapcsolatokat Japánnal, és egy Kínával hetekkel ezelőtt lebonyolított hasonló lépést idézett fel. Ennek keretében Kína megkapott két lakatlan szigetet teljes egészében, illetve egy lakatlan földdarabból egy részt, hosszú évek vitáira téve ezzel pontot. Az alku azonban tiltakozásokat szült az érintett habarovszki körzetben.

Putyin Japánnak is békejobbot nyújtana

Tiltakozásokat szültek a Kurili-szigetekkel kapcsolatos kormányzati kijelentések is. Dimitrij Rogozin, a nacionalista Rogyina párt vezetője szerint "minden állami tisztségviselő ahhoz a fő elvhez kellene, hogy hű maradjon, amely szerint soha egy talpalatnyi földet sem, barátnak, sem ellenségnek". Mint egy rádióinterjúban közölte, Oroszország szörnyű és véres háborúban szerezte meg a szigeteket, és ezért hozzá tartoznak.

A "szörnyű és véres háború" azonban Európában zajlott, Oroszország a második világháború végéig tartotta magát a Japánnal kötött megnemtámadási szerződéshez, az európai háború lezárulása után, amerikai nyomásra szállta meg a lakatlan és katonailag nme védett szigeteket.

A szahalini körzet - ahova a Kurili-szigetek tartoznak - irányítói igyekeznek megakadályozni a területátadást, a helyi törvényhozás olyan határozatot fogadott el, amely elutasít minden területi engedményt, és szombatra tiltakozó megmozdulást hirdettek Juzsno-Szahalinszkbe.

Oroszország a békeszerződésért cserébe adná a szigeteket, Japán azonban kijelentette: csak akkor lehet szó békeszerződésről, ha a szigetek már visszakerültek a fennhatósága alá.

Szakértők szerint az orosz kormány a japán kormány és a hazai közvélemény reakcióját igyekszik kitapasztalni a bejelentéssel. A szigetek kérdése minden bizonnyal felvetődik majd azon az ünnepségen is, amelyet a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 150. évfordulójára szerveznek még idén.

Egy politikai elemző szerint, ha sikerül békeszerződést kötnie Japánnak és Oroszországnak, akkor a két állam összefoghatna az egyre növekvő kínai befolyással szemben a térségben. Szergej Karaganov, a Kreml külpolitikai tanácsadója szerint a japán befektetések és az orosz katonai potenciál megteremtenék az egyensúlyt a Távol-Keleten az egyre erősödő Kínával szemben.

Ugyanakkor az is komoly kérdés, hogy ki építi - illetve, hogy merre vezessen - a szibériai kőolajat szállító új vezeték. Az oroszok nem szeretnének a saját útját járó Kínával közösködni az üzletben, így a térségben csak egy potenciális befektető maradt: Japán. Azonban ahhoz, hogy a szibériai olajüzletbe a szigetország pénzt invesztáljon, véglegesen le kell zárni a második világháborút, amely Moszkva és Tokió között jogi értelemben még mindig zajlik.