Csernobilt okolják a svéd rákos betegségekért

2004.11.21. 13:36

Nyolcszáznál is több rákos megbetegedést hoznak összefüggésbe Svédországban az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófával. A lassan 20 évvel ezelőtti robbanás után Európa északi részén radioaktív felhő vonult végig.

Közel 850 ember rákos betegségét hozzák összefüggésbe Svédországban az 1986-os csernobili katasztrófával. Svéd tudósok több mint egymillió embert kísértek figyelemmel, akiket valószínűleg elért az Európa északi részén végigvonuló radioaktív felhő hatása. Az elkészült tanulmány szerint a 22 ezer rákos megbetegedés közül 849 ember megbetegedése hozható összefüggésbe Csernobillal. A kutatás vezetője szerint miután több faktort - dohányzás, életkor - figyelembe vettek, ezeknek az eseteknek a hátterében nem állhat más, mint a csernobili atomkatasztrófa.

A svéd sugárvédelmi hatóság ugyanakkor kételkedik a kutatás következtetéseiben. Leif Moberg, a hatóság szakembere úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a csernobili katasztrófa után nem érte Svédországot olyan mértékű sugárzás, hogy ennyi rákos megbetegedést okozhatott volna. Másrészt szerinte korai ilyen következtetéseket levonni, ugyanis 20, 30, illetve 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófa rákos betegségeket okozzon.

A csernobili atomerőmű 4. reaktora 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. Ez volt az atomenergia békés felhasználása során bekövetkezett legsúlyosabb baleset, amelynek következtében Európa nagy részét sugárszennyezés érte. A hivatalos adatok szerint a robbanásban 31 ember vesztette életét. Nem hivatalos becslések szerint 1986 és 1990 között 25 ezer ember - katona és polgári személy - vesztette életét, akiket a baleset után a helyszínre vezényeltek különböző mentési munkálatok elvégzésére, köztük a reaktor fölé emelt betonszarkofág felépítésére.

KAPCSOLÓDÓ CIKK