Hétfőn dőlhet el az ukrán elnökválasztás sorsa

2004.11.27. 20:42

Szombaton érvénytelennek nyilvánította a múlt vasárnapi elnökválasztást az ukrán parlament. A törvényhozás állásfoglalást adott ki, amely nem kötelező érvényű. A választási eredmény megsemmisítéséről csak a választási bizottság dönthet, ha a bíróság is törvénytelennek találta a szavazást. Az ukrán legfelsőbb bíróság hétfőn tárgyalja a voksolással kapcsolatos ellenzéki panaszokat.

Az ukrán parlament szombaton politikai állásfoglalásban érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztás november 21-i, második fordulóját. A képviselők közül 307-en szavaztak igennel a határozatra, amely a tömeges törvénysértésekkel és azzal indokolja a döntést, hogy a szavazás nem tükrözi teljes mértékben az állampolgárok véleményét. A parlament emellett bizalmatlanságát fejezte ki a központi választási bizottsággal (CVK) szemben, mivel szerintük a testület nem tett eleget kellőképpen az alkotmány és törvény által megszabott kötelezettségeinek.

A parlament rendkívüli ülésén elfogadott politikai állásfoglalásnak nincs kötelező érvénye. A törvényhozás csak aztán rendelheti el a választás megismétlését, ha a CVK is megállapítja: a szavazás nem volt törvényes. A választások területi eredményeinek megsemmisítésére ugyanakkor a választási bizottság csak a legfelsőbb bíróság döntése alapján jogosult. A legfelsőbb bíróság hétfőn dönt Juscsenko választási csalásokkal kapcsolatos panaszairól, a döntést várhatóan befolyásolja a parlamenti állásfoglalás.

Az ukrán központi választási bizottság elnöke ugyanakkor a parlament döntése ellenére nem tartja indokoltnak, hogy megsemmisítsék a választási eredményt. Szergej Kivalov szerint a 225 választási körzet szavazatait rögzítő jegyzőkönyveket az eredményt vitató Viktor Juscsenko képviselői is aláírták, és ezek összesítése alapján hirdették ki győztesnek Viktor Janukovicsot.

Félmilliós népünnepély

Boczka Károly, az [origo] Kijevben tartózkodó tudósítója által megkérdezett ukrán politológusok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a választási csalásokat elsődlegesen a helyi bíróságoknak kellene kivizsgálniuk. Emiatt a legfelsőbb bíróság várhatóan egy semleges döntést hoz, a konkrét vizsgálatokat a helyi bíróságokra bízva. Ez azonban hosszú időt vehet igénybe, miközben az utcákon még mindig százezrek várják türelmetlenül a megoldást.

Kijevben szombat este körülbelül félmillió ellenzéki szimpatizáns ünnepelte emelkedett hangulatban a parlamenti állásfoglalás megszavazását, melyet egyfajta győzelemnek tekintenek. Az [origo] tudósítója szerint az utcákról eltűntek a sisakos pajzsos rohamrendőrök, és a kormánypárti elnökjelölt kék szalagot viselő, donyecki térségből odaszállított hívei is.

Visszahívatják a választási bizottságot

A határozatban a parlament felkéri az államfőt, hogy december 1-ig nyújtson be egy javaslatot a CVK tagjainak idő előtti visszahívásáról, majd a parlamenti frakciókkal egyeztetve tegyen javaslatot az új tagok személyére. A CVK szerdán Viktor Janukovicsot, a hatalom jelöltjét nevezte meg nyertesként.

A parlament egy eseti vizsgálóbizottság létrehozást is javasolta, amelyre a törvényhozás november 30-i ülésén kerülhet sor. A bizottságnak az lesz a feladata, hogy kivizsgálja a választási visszaéléseket, valamint a helyi, regionális és országos szintű eredmények megállapításának körülményeit.

Megnyirbálják az elnöki hatáskört

Az illetékes parlamenti bizottságot felszólítják, két napon belül dolgozza ki az elnökválasztásról szóló törvény módosításának a tervezetét. A módosításnak tartalmaznia kell a lakóhelyen kívüli szavazásra feljogosító igazolások és a mozgó urnák intézményének a tökéletesítését, a választási folyamat alanyainak tevékenysége feletti bírósági ellenőrzési mechanizmus pontosítását és az elnökjelöltek egyenjogú képviseletét a választási bizottságon belül. A bizottságnak november 29-ig kell határozattervezetet benyújtania a törvényhozáshoz az ünnepélyes ülés összehívásáról, amelyen az új elnök leteszi a hivatali esküt.

Az alkotmánymódosítással foglalkozó ideiglenes bizottságnak be kell nyújtania a parlamentbe a politikai reformról szóló javaslatot. A reform célja, hogy megnövelje a parlament hatáskörét az elnöki kompetenciák kárára. Ukrajna az alkotmány szerint elnöki-parlamentáris köztársaság, de az elnöknek gyakorlatilag túlzott hatalma van.

Tárgyalóasztalhoz ültetik a két jelöltet

A határozatban felszólítják a két versengő elnökjelöltet, az ellenzéki Viktor Juscsenkót ,és Viktor Janukovics kormányfőt, a hatalom jelöltjét, hogy haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz, és kössenek megfelelő politikai megállapodást a politikai válság megoldása érdekében. Emellett felszólítják a Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk tömörülést, vegye rá támogatóit és a polgári engedetlenségi mozgalom szervezőit, hogy a sürgetett megállapodás aláírásig ne akadályozzák az államhatalmi szervek, a közlekedési és távközlési vállalatok munkáját.

Az egyes kelet- és dél-ukrajnai régiók által tett elszakadási nyilatkozatokra utalva dokumentum a helyi önkormányzati szerveket felszólítja a törvények és az alkotmány tiszteltben tartására, és a november 21-i után hozott alkotmány- és törvényellenes határozataik visszavonására. A parlament emellett arra kéri a rendvédelmi szerveket, hogy ne alkalmazzanak erőszakot az engedetlenségi mozgalom tagjaival szemben, ha azok nem sértenek törvényt.

A parlamenti képviselők a nemzetközi közösséget arra kérik, megfontoltan értékeljék az ukrajnai helyzetet és tartózkodjanak a lázító és elfogult kijelentésektől.

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK