Aszlan Maszhadov

2004.12.11. 8:26

Maszhadov évek óta bujkál az orosz hatóságok elől, a lázadók hírügynöksége szerint továbbra is Csecsenföldön van. Az első háború csecsen főparancsnoka volt, 1997-99 között pedig a szakadár köztársaság elnöke.

1951-ben született Kazahsztánban, ahová szüleit Sztálin deportálta. Hat éves korában visszaköltözhetett a család Csecsenföldre. Hivatásos katona lett a szovjet hadseregben, 1981-86 között Magyarországon szolgált. Innen Litvániába helyezték át, ahol magas beosztású tisztként 1991 elején éles helyzetben is bevetették. Egységével szétverték a vilniusi TV-torony előtti tüntetést, több fegyvertelen civil is életét vesztette ekkor. Később többször nyilvánosan megbánta, hogy belement ebbe az akcióba. A litvániai incidens után leszerelt, és hazatért Csecsenföldre. Otthon Dudajev csecsen elnök - aki szintén ekkor hagyta ott a baltikumi szovjet tiszti kart - megbízta az önálló csecsen hadsereg megszervezésével. Az első háború idején Maszhadov volt a csecsenek katonai főparancsnoka, és ő szervezte Groznij védelmét a hosszúra nyúlt ostrom idején. Ő írta alá Lebegy orosz tábornokkal a tűzszüneti megállapodást 1996 augusztusában, melynek értelmében kivonult az orosz hadsereg Csecsenföldről.

1997 januárjában elnökké választották, miniszterelnöknek a terrorista akcióiról elhíresült választási riválisát, Samil Baszajevet nevezte ki. Megválasztása után Borisz Jelcin orosz elnökkel békemegállapodást írt alá, amelyben öt évre felfüggesztették Csecsenföld státusáról szóló megállapodást.

Maszhadovnak nem sikerült hatékony közigazgatást kialakítania, és az országban több mint száz fegyveres csoport működött tőle függetlenül. Fokozatosan erősödött Maszhadov radikális iszlám ellenzéke, 1998-ra rendszeresen tüntettek ellene és kétszer megkísérelték felrobbantani is. Az a terve sem sikerült, hogy külföldön elismerjék a független csecsen államot. Az erős ellenzéke arra az engedményre kényszerítette, hogy 1998-ban megígérte, hogy három éven belül bevezeti az iszlám jogot, a saríát, holott eredetileg világi államot szeretett volna kialakítani.

Az 1999-es oroszországi merényletek után hiába kért újabb béketárgyalásokat Moszkvától, Vlagyimir Putyin akkori miniszterelnök nem volt hajlandó tárgyalni vele. A Kremlben úgy tartották, hogy vagy ő is terrorista, vagy nem képes kézben tartani a csecseneket.

A második háború kitörésekor elvesztette hatalmát, a felkelők kisebb csoportokra estek szét. Ennek ellenére továbbra is erős a befolyása, és saját fegyveres csapata is van. Nem tudni, hogy hol bujkál, de a lázadók hírügynöksége szerint nem hagyta el Csecsenföldet. Utoljára a beszláni vérengzés idején adott ki közleményt. Akkor azt mondta, hogy megengedhetetlen, hogy a csecsen felkelők ártatlan gyerekek ellen harcoljanak, és tragikusnak nevezte a vérengzést. Hozzátette viszont azt is, hogy az összes csecsen gyerek tíz éve az oroszok túsza, és sokkal több halt meg közülük, mint a beszlániak közül, ezért a felelősség az oroszokat terheli a kiontott vér miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK