Franciaország szerint Törökországnak az uniós csatlakozási tárgyalások során el kell ismernie, hogy az I. világháború során népirtást követtek el az örmények ellen. Törökország azonban erre nem hajlandó. Párizs a török EU-csatlakozás legfőbb ellenzője, a lakosság 67 százaléka ellenzi az iszlám ország csatlakozását.

"Törökországgal az EU-csatlakozási tárgyalások legkorábban 2005 második félévében kezdődhetnek el, a tárgyalások során a törököknek el kell ismerniük az örmények ellen 1915 és 1922 között elkövetett népirtást" - jelentette ki hétfőn Michel Barnier francia külügyminiszter.

Franciaország a török EU-felvétel egyik legfőbb ellenzőjének számít, és azt szeretné, ha Ankara mindössze különleges partneri státust kapna. Törökország azonban ezt határozottan ellenzi.

Biztosra vehető, hogy a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcsértekezleten Ankara megkapja a zöld utat a tárgyalások megkezdésére. Párizs így egyelőre arra törekszik, hogy minél későbbre tolja az indulást, és olyan feltételeket szabjon, amelyek visszautasítása esetén követelheti a folyamat felfüggesztését. Ilyen feltétel lehet az örményekkel szembeni I. világháborús népirtás felvetése: a török külügyi szóvivő Barnier közlése után rögtön kijelentette, hogy soha nem ismerték el a népirtást és nem is teszik meg.

A francia kormány ellenállásának oka, hogy a közvélemény jelentős többsége, a franciák közel 67 százaléka elutasítja Törökország uniós csatlakozását. Párizs ezért azt hangsúlyozza, hogy a tárgyalások hosszú évekig elhúzódnak, és korántsem biztos, hogy az egész folyamat végén Törökországot fel is veszik az Európai Unióba.