Magyar kérésre szigorít Romániával szemben az EU

2004.12.17. 20:00

Magyar kérésre szigorúbban kéri számon Románián a környezetvédelmi kérdéseket az Európai Unió. A magyar javaslat értelmében az EU abban az esetben is érvényesítheti Románia csatlakozása kapcsána  végzárasékben foglaltakat, ha az ország a környezetvédelmi követelményeknek nem tud megfelelni. Brüsszeli sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elmondta, levélben köszönte meg román kollegájának, Adrian Nastasénak, hogy leszögezte: nem ért egyet a verespataki aranybánya megnyitásával, amely újra ciánveszélynek teszi ki a Kárpát-medence folyóit.

Magyarország kérésére az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének zárókövetkeztetésébe bekerült az a módosítás, hogy ha Románia nem teljesíti az EU-csatlakozás kapcsán a környezetvédelem terén vállalt kötelezettségeit, akkor ebben az esetben is lehessen védzáradékokat érvényesíteni ellene - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök péntek este Brüsszelben, az aznap zárult, s többek között Románia csatlakozási tárgyalási folyamatát lezáró EU-csúcsértekezlet eredményeit összegezve.

Gyurcsány hangsúlyozta sajtóértekezletén: Magyarországnak és Romániának közös érdeke, hogy a Kárpát-medencét, illetve a Kárpátokon túli területeket meg lehessen őrizni úgy, ahogy a természet adta. Mint elmondta, most pénteken levelet írt román kollégájának, Adrian Nastasének, köszönetet mondva azért, hogy Nastase leszögezte korábbi tárgyalásaikon: nem ért egyet a verespataki aranybánya megnyitásával. Gyurcsány kérte, hogy a román kormány továbbra is ezt az álláspontot képviselje.

Az MTI kérdésére, hogy a védzáradék érvényesítése konkrétan mit jelentene, Gottfried Péter EU-kérdésekkel foglalkozó integrációs államtitkár elmondta: szóba jöhet akár Románia EU-csatlakozási dátumának egy évvel későbbre tolása is. (Ezt a lehetőséget a román csatlakozási szerződés eleve tartalmazza.) Ugyanakkor hozzátette, hogy egy ilyen lépés nyilván elsősorban a kötelezettségvállalás megsértésének beszüntetésére irányulna.

Gyurcsány Ferenc méltatta sajtóértekezletén  a visegrádi országok együttműködésének jelentőségét. Többek között ennek köszönhető, hogy más, magyar szempontból fontos kérdésekben is eredmény született. Az egyik, hogy kitűzték a horvát csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját (2005. március 17.  a záródokumentum-tervezetben szereplő áprilisi dátummal szemben). 

A másik olyan fontos kérdés, ahol a tagállamok a visegrádiak által képviselt álláspontot fogadták el az utolsó pillanatban: a tárgyaláskezdést ne kössék a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés megerősítéséhez. A teljes együttműködés kötelezettsége megmaradt, de - mint Gyurcsány mondta - ez olyan általános jellegű igény, amelynél nincs konkrétan megfogalmazott ellenőrzés, s nincs szankció.

A hosszas tárgyalások nyomán megszületett, többször is megváltoztatott záróközlemény úgy fogalmaz, hogy az EU tagállamok felszólítják Horvátországot: tegye meg a szükséges lépéseket a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködés irányában. A következő bekezdés szerint a csúcsértekezlet kéri az EU külügyminiszteri tanácsát, hagyja jóvá a 2005. március 17-i tárgyaláskezdést, "feltéve, hogy Horvátország teljesen együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel."

KAPCSOLÓDÓ CIKK