Vasárnap reggel megkezdődött a palesztin elnökválasztás. Az Arafat halálával megüresedett posztra Mahmúd Abbász a legesélyesebb jelölt. A mérsékeltnek számító volt palesztin kormányfő a szavazók 52-65 százalékára számíthat az előrejelzések szerint.

Fotó: MTI
A legesélyesebb

Megkezdődött az elnökválasztás vasárnap a palesztin területeken. Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben összesen 1,8 millió szavazásra jogosult palesztint várnak az urnákhoz, hogy a következő négy évre megválasszák a novemberben elhunyt Jasszer Arafat utódát.

A szavazóhelyiségek tervezettnél két órával tovább lesznek nyitva - jelentették be a központi választási bizottság illetékesei Rámalláhban. Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben így este 9 óráig (közép-európai idő szerint este nyolc óráig) lehet voksolni. A hosszabbítást az tette szükségessé, hogy számos helyen tumultus támadt, mert a délutáni órákban egyre többen özönlöttek a szavazóhelyiségekbe. Hátráltatták a szavazóhelyekre való eljutást az izraeli hadsereg ellenőrzései is. Jeruzsálem legnagyobb választókörében pedig a választói névjegyzék körül támadt bonyodalmak miatt többeket nem engedtek szavazni.

A közvélemény-kutatások alapján a mérsékeltnek számító Mahmúd Abbász volt kormányfő, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke arat jelentős győzelmet. Abbász a választási kampányában a független palesztin állam érdekében vívott folytatását ígérte, de nem erőszakos eszközökkel. A Jasszer Arafatot terroristának minősítő Izrael szerint Abbász alkalmas az együttműködésre, az Egyesült Államok vezette nemzetközi közvetítők pedig a volt palesztin kormányfőt lehetséges béketeremtőként tartják számon.

Az előrejelzések a szavazatok 52-65 százalékára számíthat Abbász, támogatottsága várhatóan kétszer akkora lesz, mint fő vetélytársának, a függetlenként induló Musztafa Bargúti, emberi jogi aktivistának.

Elemzők szerint ahhoz, hogy Abbász népi felhatalmazással tárgyalhasson Izraellel, a szavazatok legalább hatvan százalékát kellene megszereznie jelentős részvételi arány mellett. Ez azonban bizonytalan, mivel az iszlám szélsőségesek a választások bojkottálásával fenyegetnek.

Fotó:EPA
Musztafa Bargúti

A választások tisztaságára a 20 000 hazai megfigyelő mellett mintegy 800 külföldi - közöttük Jimmy Carter volt amerikai elnök és Michel Rocard volt francia kormányfő - felügyel. Magyarország hat megfigyelőt küldött az Európai Unió keretében, rajtuk kívül két országgyűlési képviselő - Hárs Gábor (MSZP) és Csapody Miklós (MDF) is vesz részt a megfigyelésben.

A megfigyelők nem csak azt ellenőrzik, hogy a választás szabad és tisztességes-e, hanem azt is, hogy Izrael eleget tett-e annak az ígéretének, hogy enyhíti a katonai nyomást annak érdekében, hogy valamennyi szavazásra jogosult élhessen választójogával. A palesztinok először 1996. január 20-án választottak elnököt Jasszer Arafat személyében.