Számos amerikai katona menekül át Kanadába az iraki háború elől - írja a brit Sunday Telegraph. Sok dezertőr menekültstátuszért is folyamodott. A lap szerint a menekülőket most is ugyanazok segítik, akik a '60-as, '70-es években a vietnami háború elől menekülőket.

Sok esetben Kanadában keresnek menedéket az iraki háború elől menekülő amerikai katonák, ugyanúgy, ahogy annak idején a vietnami háború elől menekülők is tették - írta a The Sunday Telegraph. A brit konzervatív lap szerint az iraki háború kezdete óta az amerikai hadsereg 5500 aktív tagja dezertált, sokan menekültstátusért is folyamodtak Kanadában.

Az egyik, a lapnak nyilatkozó dezertőr "bűnös háborúnak" tartja az iraki háborút. Ráadásul, mint elmondta, nem is fegyveres szolgálatra szerződött a hadseregbe. Afganisztánban még szakácsként dolgozott, ám innen fegyveres frontszolgálatra Irakba akarták átvezényelni. A fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból meg akarta tagadni, ezt azonban elutasították.

A Kanadában menedéket keresőket gyakran ugyanazok a pacifista kvéker aktivisták csempészik át a szomszédos országba, akik annak idején a vietnami háború elől menekülőket is segítették - írja a The Sunday Telegraph. A lap szerint a vietnami háború éveiben 55 ezer amerikai dezertált Kanadába, és jóllehet a 70-es években amnesztiában részesültek, sokan nem tértek haza. Egyikük ügyvédi irodája most az iraki háború elől átmenekülő amerikai katonák érdekképviseletét látja el.

Az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője a jelenségről - utalva arra, hogy Vietnamtól eltérően most nincs sorozás, az amerikai hadsereg hivatásos katonákból áll - azt mondta a lapnak, hogy "aki nem akar harcolni, az ne jelentkezzen katonának". A szóvivő szerint azokat, akik Kanadába menekültek, változatlanul szolgálatra kötelezi a hadsereggel kötött szerződésük, és ha visszatérnek az Egyesült Államokba, eljárással kell szembenézniük.

A dezertőrök arról igyekeznek meggyőzni a kanadai menekültügyi hatóságokat, hogy nemcsak bírósági eljárás, hanem üldöztetés is vár rájuk, ha hazatérnek. A cikk megemlíti, hogy a háborús időszakban dezertálókra az amerikai törvények szerint elvben halálbüntetés is kiszabható, jóllehet a tényleges büntetés általában öt évig terjedő katonai börtön és érdemek elismerése nélküli elbocsátás a hadseregből.